Képviselőházi irományok, 1896. XXV. kötet • 675-715 CCXLVIII-CCLXVI. sz.

Irományszámok - 1896-683. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi m. kir. ministernek, a m. kir. Központ Statisztikai Hivatal 1900. évi munkaterve tárgyában az országgyülés elé terjesztett jelentése

164 683. szám. a tulajdonképeni számláló-lap azért nem töltetik ki, mivel a népszámláláskor távol vannak, miután a népszámláló-lapok önként érthetőleg csak a természetes személyekről és csakis a népszámlálás idején tényleg az országban jelen volt egyénekről tölthetők ki. Az 1900. évi népszámlálás is a nálunk már két alkalommal kipróbált és jól bevált módszer, az egyéni laprendszer alapján fog végrehajtatni, melynél fogva minden egyes jelenlevő egyénről egy egy számlálólap, továbbá az épület- és lak viszony ok számbavételére minden egyes épületről egy-egy házigyűjtőív töltetik ki, a mely utóbbi egyszersmind a házban összeirt egyéneknek lakásonkint való összefoglaló kimutatására s ez úton az egész összeirási munkálatnak ellenőrzésére s végül a házban levő lakásokhoz tartozó, a népszámláláskor távol levő egyéneknek névszerinti kitüntetésére is szolgál. A házigyüjtőívek legfőbb adatainak közsógenkinti összesitósére szolgál még egy harmadik kérdőív, a községi (városi) gyüjtőív, a mely azonban közvetlen adatokat nem tartalmaz s összeállitása kizárólag a számláló-biztosoknak ós a községi (városi) hatóságoknak képezi feladatát. A számlálólap az 1890. évi népszámlálásnál alkalmazott számlálólappal össze hasonlitva több lényeges újítást és tökéletesitóst foglal magában, a melyeknek czélja részben a népszámlálásnál közreműködő feleknek, vagyis maguknak az összeirandó egyéneknek és a számláló-biztosoknak könyebbsóget okozni, részben pedig szabatosabb, pontosabb s a népességnek minél több viszonyára kiterjedő adatoknak kideritésót biztosítani. Könnyitésül kivan szolgálni első sorban az az újítás, hogy a férfi- és női népesség számbavételére, mint ez a legtöbb külföldi államban is történik, teljesen azonos számlálólapok fognak alkalmaztatni egy külön kérdéssel a nem kitüntetésére, minthogy tapasztalás szerint a kétféle számlálólapnak alkalmazása, eltekintve attól, hogy tévedésekre nyújt lehetőséget, a számlálás végrehajtását nehézkessé teszi, a mennyiben úgy az összeírást, illetve a lapok kitöltését személyesen végző felek, mint a számláló-biztosok mindig a lap minőségére is tekintettel lenni, esetleg a kifogyott lapokat, habár a másneműek számára szánt lapokból még van is készletük, pótolni voltak kénytelenek. Igaz ugyan, hogy a nem szerint különböző szinű lapok alkalmazása a központi feldolgozásra némi könnyebbséggel járt, ez a szempont azonban nem bir azzal a jelentőséggel, mint az, hogy a közönség és a számláló-biztosok minél kevésbbé terheltessenek, a mely szempontot ezúttal annyival is inkább kizárólag irányadónak kellett tekinteni, mivel egyes újabb kérdéseknek a számlálólapra való felvétele a népszámlálás munkáját úgyis mellőzhetetlenül növelni fogja. Könnyítésül fognak még szolgálni: a születés időpontjára vonatkozó kérdésnek oly képen való szövegezése, melynél fogva csak az 1900-ban született egyéneknél kell a születés hónapját és napját is kitüntetni, a korábban születetteknél ellenben elég lesz a születés évének bejegyzése; az illetőségre vonatkozó kórdós helyett, melyre való válaszadás úgy az 1890. évi, mint a megelőző népszámlálás alkalmával sok embernek fejtörést okozott, csupán a honosságra vonatkozó kérdésnek felvétele (hogy az illető magyar állampolgár-e vagy külföldi és pedig milyen?) s végül a betegség kitüntetésére vonatkozó kérdésnek, a melyre különben megbízható feleletet az 1880. és 1890. évi népszámlálások alkalmával sem kaptunk, teljes elejtése. Ehhez járul még a kérdéseknek általában szabatosabb szövegezése, a mi a válasz adását, illetve a számlálólap kitöltését szintén meg fogja könnyíteni. E könnyítések fejében azonban a számlálólap viszont néhány egészen új kérdéssel bővült, a foglalkozásra vonatkozó rovatok pedig számos új kérdéssel egészíttettek ki. Egészen új kérdések: a számlálólap második kérdőpontja: »Mi czímen lakik a lakásban?« a mely kérdésnek czélja az egy háztartás kötelékébe tartozó egyének számlálólapjainak összetartozását, összehasonlíthatóságát előmozdítani s ily módon az esetleges hiányoknak a központban való kipótolhatását lehetővé tenni, továbbá a 10. számú kérdés, mely a házas, özvegy ós törvénye-