Képviselőházi irományok, 1896. XXV. kötet • 675-715 CCXLVIII-CCLXVI. sz.

Irományszámok - 1896-683. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi m. kir. ministernek, a m. kir. Központ Statisztikai Hivatal 1900. évi munkaterve tárgyában az országgyülés elé terjesztett jelentése

683. szám. 165 sen elvált egyénektől a házasságukból született és életben levő gyermekek számát tudakolja s végül a 13. ós 14. kérdések, melyek a ház- ós földbirtokra ós bérletre nézve fognak a népesség egyes osztályaira nézve jellemző ós igen becses felvilágositásokat nyújtani, megyjegyezvén, hogy ez utóbbi kérdések csakis ezen szocziális szempontból vétettek fel a számlálólapra s hogy ezen kérdések alapján, úgy azon okból, mivel ez esetben a felvételnek a mívelési ágak részletezésével kellene történnie, valamint azért is, mivel a jogi személyek ós a népszámlálás idején az országból távollevő magánszemélyek birtokai a felvételből kimaradnak, tulaj dónk ópeni földbirtok-statisztika nem készithető és ilyen nem is terveztetik. Különösen nagy gond fordittatott ezúttal a foglalkozási viszonyoknak pontos és részletes kiderítése czéljából a foglalkozásra vonatkozó kérdéseknek, főképen pedig a bányászat, ipar, kereskedelem és forgalom körébe tartozó egyénekre vonatkozó kérdéseknek, a melyek a terjedelemben megnövekedett számlálólapnak egy külön oldalát foglalják el, lehetőleg szabatos és kimerítő módon való szövegezésére. A számos új kérdés ós al-kórdőpont között, a melyek a foglalkozások pontos számbavételét czélozzák, e helyen is különösen ki kell emelni a szocziális szempontból fontossággal biró kérdéseket, a milyenek pl. az alkalmazottak keresményére, munkaidejére, az alkalmazás (hely) nélküli állapotra vonatkozó kérdések, stb. A házigyüjtőívek is lényeges átalakuláson mentek keresztül, a mennyiben egyrészt az épületek rendeltetésére, tetőzetére és falazatára vonatkozó tudnivalók, a melyekre nézve az 1890. évi népszámlálás alkalmával az adatok rovatos kimutatás alakjában voltak kitöltendők, ezúttal világosabban, kérdés alakjában szövégeztettek, másrészt pedig a házigyüjtőív a számlálólapokkal közvetlenebb kapcsolatba hozatott, a mi a házigyüjtőívnek az összeirási munkálat ellenőrzésére való alkalmazását a házigyüjtőíveknek ezen, bár másodrendű, de mégis nagyfontosságú feladatát nem csekély mértékben megkönnyiti. Ugyanezen szempontból a községi gyüjtőív is, mely viszont az egyes házigyüjtőivekben foglalt legfőbb adatok összesítésére és egyszersmind annak ellenőrzésére szolgál, hogy az összeírásból egy ház sem maradt-e ki, szintén jelentékenyen tökéletesittetett. Ezekben röviden ismertetvén az 1900. évi népszámlálás tárgyát, módszerét és az alkalmazandó kérdőíveket, meg kell még említenem, hogy a népszámlálás oly statisztikai adatgyűjtés, a mely kizárólag a magánszemélyek bevallásán alapszik, a mennyiben még abban az esetben is, a midőn a számlálólapot vagy házigyüjtőívet az arra első sorban kötelezett családfők, háztulajdonosok akár személyesen, akár megbízottjuk által maguk kitölteni nem képesek, az adatokat a számláló biztos az illetők bevallása alapján és az ő felelősségükre tölti ki. Ennélfogva mindazok a szigorú rendelkezések is, a melyeket az 1897. évi XXXV. t.-czikk az adatszolgáltatók kötelezettségére ós felelősségére megállapít, a népszámlálásra is alkalmaztatni fognak, még pedig természetesen nemcsak a tulajdonképeni népszámlálási munkálatra, hanem mindazon pótlólagos adatgyűjtésekre és felvilágosításokra is, a melyek netalán a számlálólapok vagy házigyüjtőívek hiányai, a kibocsátandó részletes utasításoknak nem megfelelő vagy valószínűtlennek látszó adatokat tartalmazó kitöltése következtében utólag válnak szükségesekké. (A népszámlálásnál alkalmazandó adatgyűjtő mintákat lásd a mellékletek 65—70. lapjain.) Budapesten, 1899. évi október hó 11-én. Hegedűs Sándor s. k., kereskedelemügyi m. kir. minister.