Képviselőházi irományok, 1896. XXV. kötet • 675-715 CCXLVIII-CCLXVI. sz.
Irományszámok - 1896-683. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi m. kir. ministernek, a m. kir. Központ Statisztikai Hivatal 1900. évi munkaterve tárgyában az országgyülés elé terjesztett jelentése
683. szám. 159 tettel arra, hogy számos kórház a bevételeket igy elkülöniteni nem képes, országos eredményekben pedig az országos betegápolási alap számadásaiból a téritmények összege úgyis rendelkezésre áll, mellőztetett. Változás alá esik még a halottvizsgálat vezetéséről szóló kimutatás, a melyen azok a kérdések, hogy hány községben teljesiti a halottvizsgálatot községi vagy körorvos, vagy más orvos és hány községben képesitett halottvizsgáló, — kiegészíttetnek azzal a kérdéssel, hogy mennyi az ily halottvizsgálatot teljesitő községi és körorvosok vagy egyéb orvosok, illetőleg képesitett halottvizsgálók száma. 3. Az ipartestületi kérdőíven (lásd az 1899. évi munkatervben) szabatosabban szövegeztetett az ipartestület vagyonára vonatkozó kérdés (az ingatlanok, ingók, követelések, készpénz ós értékpapirok külön kitüntetésével), továbbá újabb kérdések vétettek fel az ipartestület adósságáról (telekkönyvi teher, be nem kebelezett kölcsön és váltótartozás), a tagsági díjról, a tagdíjhátralékokról és az ipartestület kebelében esetleg fennálló békéltető bizottságról és annak működéséről. (Mikor alakult, hány ügyet intézett el és pedig hányat békés úton és hányat határozattal s ez utóbbiak közül hány tereltetett a törvény rendes útjára ?) Mindezen kiegészítéseknek czélja az, hogy az ipartestületekről az ipari igazgatás ezen legalsóbb rendű, de mégis nagy fontossággal biró intézményeiről és azok működéséről minél tisztább kép legyen szerezhető. 4. A betegségélyző-pénztárak statisztikája a betegedéseknek az egyes betegsógnemekre is kiterjeszkedő részletezésével, a pénztári tagoknak foglalkozás szerinti kimutatásával s az illetményeknek a tagok egyes csoportjai (önkéntes tagok, kötelezett tagok, foglalkozási csoportok) s az illetmények nemei szerint való megkülönböztetésével tulajdonképen gyökeres újjászervezésre szorulna. Addig is azonban, mig ez az újjászervezés, mely a legczélszerűbben az egyéni laprendszer alapján volna végrehajtható, a betegsegélyző-pénztárak anyagi érdekeinek sérelme nélkül megtörténhetik, legalább a jelenleg alkalmazásban levő statisztikai kimutatás némely rovatai szabatosabban szövegeztetnek. így a bevételek és kiadások tábláján a kiadások között az »egyéb« kiadások rovatában az igazgatási czélra szolgáló és segélyezésre szánt kiadások kétfelé választatnak s a vagyonmérlegben a tartalékalapra vonatkozó kérdés az 1891. évi XIV. törvényczikknek megfelelően helyesebben állapittatik meg. 5. Az ipari balesetekre vonatkozó adatgyűjtésen, melynek újjászervezése az 1899. óv elején hajtatott végre s új adatgyűjtő mintái az ezen évi munkatervbe vétettek fel, csupán az a változtatás törtónt, hogy a munkaadók baleset-bejelentő lapján mellőztetett az a kérdés, hogy a sérült a baleset daczára tovább dolgozik-e, minthogy a belügyminister úrral egyetértőleg a baleset-bejelentések tárgyában oly értelmű rendeletet bocsátottam ki, hogy a balesetjelentések ezentúl csak a legalább három napi munkaképtelenséggel járó balesetek után töltessenek ki és terjesztessenek be. 6. A házassági perek statisztikájában, melynek adatgyűjtő mintái az 1898. évi munkatervbe vétettek fel, az a javítás eszközöltetett, hogy a jogerős ítélettel befejezett házassági perről szóló statisztikai lapra egy új kérdés, a házasfelek állandó és utolsó együttlakását (ilyennek hiányában külön a férjnek és a feleségnek lakóhelyét) tudakoló kérdőpont vétetett fel, melynek czélja az, hogy a felbontott házasságokat ne csak azon törvényhatóságok szerint lehessen csoportosítani, a hol a házasságot kötötték, hanem azon törvényhatóságok szerint is, a melyekhez a házasfelek utolsó együttlakásukat tekintve tulajdonképen tartoznak. Áttérve a m. kir. központi statisztikai hivatal 1900. évi munkatervébe felvett új munkálatokra és jelentékenyebb újjászervezésekre, ezen statisztikai ágaknak rövid ismertetése, tárgyuknak és az adatgyűjtés módszerének megemlítésével, valamint annak is kitüntetésével, hogy az adatok gyűjtése közvetlenül vagy közvetve a magánszemélyek bevallásain alapszik-e, alább következik:
