Képviselőházi irományok, 1896. XXV. kötet • 675-715 CCXLVIII-CCLXVI. sz.

Irományszámok - 1896-682. Törvényjavaslat az 1900. évi népszámlálásról

150 682. szám. koztató vagy segédet egyáltalában nem alkalmazó iparüzemek felszerelésének (alkalmazott motorok és munkagépek) és termelési viszonyainak (felhasznált nyersanyagok és félgyártmányok s elő-; állított félgyártmányok és kész iparczikkek) számbavétele, mely hivatva lesz a hazai kisipar terjedelméről és helyzetéről lehetőleg pontos és tüzetes képet nyújtani, kiegészítéséül azon adatgyűjtésnek, a mely az 1899. év második felében egyelőre a nagyiparra vonatkozólag foganatosíttatott. A népszámlálás kérdőpontjainak ismertetésére egyébiránt e helyen nem terjeszkedem ki részletesebben, minthogy az összeírásnál alkalmazandó kérdőivek, számlálólapok, házi gyüjtőés községi gyüjtőivek mintái, a melyekből a népszámlálás alkalmával kiderítendő összes kérdések kitűnnek, a m. kir. központi statisztikai hivatalról szóló 1897 : XXXV. t.-cz. 3. §-a értelmében az e hivatal munkálatairól szerkesztett és az országgyűlés elé terjesztett munkatervbe felvétettek, minek folytán nemcsak a népszámlálásból az állampolgárokra háruló adatszolgáltatási kötelezettség terjedelmére, hanem egyszersmind a kérdőpontok czélszerű megállapítására nézve is az országgyűlés alkotmányos beleszólása a legnagyobb mértékben biztosíttatik. Az 1897. évi XXXV. törvényczikknek egyéb fontos rendelkezései is, a melyek egyrészt az adatszolgáltatók kötelezettségének és felelősségének meghatározása, másrészt az adatszolgáltatók érdekeinek az adatok illetéktelen felhasználása ellen való megvédése által az adatgyűjtések akadálytalan végrehajtását vannak hivatva biztosítani, mint kivétel nélkül minden adatgyűjtésre, úgy a népszámlálásra is alkalmazhatók lévén, ennek folytán a jelen törvényjavaslatban elég volt e tekintetben az 1897: XXXV. t.-cz. illető §§-aira hivatkozni, a minek következtében mellőzhetővé vált néhány oly szakasznak felvétele, amelyek az 1890. évi népszámlálásról szóló 1890: IX. t.-czikkben szükségesek voltak. Áttérve a törvényjavaslat részletes indokolására, az egyes §§-okhoz a következőket van szerencsém megjegyezni: Az 1. §., némi csekély irálybeli különbségtől eltekintve, teljesen azonos az 1890. évi IX. t.-ez. 1. és 2. §-ával, a mely utóbbit tartalmánál fogva indokoltnak véltem az 1. §-szal egybefoglalni. A 2. §. lényegileg azonos az 1890 : IX. t.-cz. 3. §-ával, melytől csak az 1897 : XXXV. t.-czikkre való hivatkozás által tér el. A 3. §. megfelel az 1890 : IX. t.-cz. 5. §-ának, fentartván az ezen népszámlálás alkalmával és a korábbi népszámlálásoknál is követett azon elvet, hogy a számlálás végrehajtásáról a községek saját költségükön tartoznak gondoskodni. Részemről úgy a népszámlálási munkálat minél sikeresebb végrehajtása érdekében, valamint a felmerülő költségek minél igazságosabb megosztása szempontjából is czélszerübbnek véltem volna ugyan, hogy a mint a nyomtatványok előállítása és az adatok központi feldolgozása az állam terhére esik, ugy a számlálás tulajdonképeni végrehajtása is, tekintettel a népszámlálásnak első sorban állami jellegű feladatára, az állam terhére történjék, a pénzügyi helyzetnél fogva kénytelen voltam azonban belenyugodni abba, hogy a népszámlálásnak a községekben való foganatosításából felmerülő költségek még ezúttal is a községek terhére fedeztessenek, a mi egyébiránt, tekintve, hogy a népszámlálás eredményei a községek önkormányzati czéljaira is szolgálnak, jogi szempontból kifogás alá nem is eshetik. De mivel az 1890. évi népszámlálás alkalmával sok nehézséget okozott egyes községeknek az a szükkeblűsége, melynél fogva a számláló biztosok számára vagy egyáltalán semmi díjat sem, vagy pedig oly alacsony díjakat állapítottak meg, minek következtében alig lehetett a számlálás végrehajtására alkalmas számláló biztosokra szert tenni, másrészt viszont számos községben oly magas díjak állapíttattak meg, a melyek sem az illető vidéken jogosan támasztható igényekkel, sem a községek anyagi viszonyaival