Képviselőházi irományok, 1896. XXI. kötet • 560-600. sz.

Irományszámok - 1896-567. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése a mesterséges borok készitésének és azok forgalomba hozatalának tilalmazásáról szóló 1893. évi XXIII. törvényczikk végrehajtása iránt kiadott rendelet módositása tárgyában

62 567. szám. Ha a termelő, kereskedő vagy kimérő a forgalomba hozott bornak szőlőfajta szerinti megjelölését is alkalmazni kívánja, — a borvidék vagy a termelési helynek megfelelő elnevezés mellett — azt is használhatja ugyan, de a bort csak azon fajta szerinti elnevezés alatt hozhatja forgalomba, a mely fajtából a bor tényleg szüretett. így pl. nem szabad az Ezerjó vagy Hárslevelű szőlőfajta terméséből előállított bort Tramini vagy Rizling, vagy a Kadarka borát Carbenet bor gyanánt, vagy neve alatt, vagy megfordítva forgalomba hozni. A különböző vidéken vagy különböző helyen termett, vagy különféle szőlőfajtákbél szűrt borok keveréke azon borvidék, termelési hely, vagy ha a termelő vagy kereskedő fajnevet is alkalmazni kivan, azon szőlőfajta szerinti elnevezés alatt hozandó forgalomba, mely borvidék, termelési hely vagy szőlőfajta jellege az összeházasított borban félreismerhetetlenül túlsúlyban van, vagy a mely vidék, termelési hely vagy szőlőfajta jellegének a keveréshez használt borok közül az összeházasított bor inkább és tényleg megfelel. A tokaji borvidék borai azonban e tekintetben is kivételt képeznek, a mennyiben, ha a tokaji borvidéken termett borhoz más (akár hazai, akár külföldi) bor kevertetik, az így összeházasított bort »tokaji«, »hegyaljai«, »szamorodni« elnevezés alatt, vagy pedig a tokaji borvidék, vagy ezen borvidékbe tartozó valamely község vagy hegy megnevezése mellett forgalomba hozni tilos. Az, a ki a bort valamely borvidék vagy szőlőfajta szerint való elnevezés alatt hozza forgalomba, a panasz alapján eljáró hatóság felszólítására tartozik annak származását számla, illetőleg vételi bizonylat, vasúti vagy hajófuvarlevél felmutatásával, vagy más alkalmas módon igazolni. Különféle vidéken termett, vagy különféle szőlőfajtákból szűrt borok keverése esetén azonban az állandó borvizsgáló szakértő bizottságok illetékesek annak a megállapítására, hogy vájjon az illető bor megfelel-e azon borvidék, termelési hely, vagy azon szőlőfajta jellegének, a melynek elnevezése alatt forgalomba hozatott. II. RÉSZ. \ i . ' ' ,;

! •: '8. §. A büntetés kiszabása tekintetében a törvény 5. és 6. §-a különbséget tesz a kihágások közt, és pedig: A) szigorúbb, t. i. 25 írttól 300 frtig terjedhető pénzbüntetéssel és két hónapig terjedhető elzárással való büntetést rendel arra, a ki a 2. §-ban emiitett mesterséges bort (1. a jelen rendelet 2., 4. és 6, §-ait) készít vagy gyárt; és B) enyhébb, t. i. csak (25 írttól 300 frtig terjedhető) pénzbüntetéssel való büntetést rendel arra, a ki a mesterséges bort nem maga készítette, vagy gyártotta, hanem azt csak forgalomba hozza, vagy a törvény rendelkezései alá eső más kihágást követ el. A kihágások elbírálásánál azt a kérdést, hogy valamely ital mesterséges bornak tekintendő-e, a jelen rendelet 2., 4. és 6. §-aiban foglaltak figyelembevételével kell eldönteni. A törvény 6. §-a szerint az, a ki mesterséges bort készit vagy gyárt, pénzbüntetésen kivül egyszersmind elzárással is büntetendő, s habár a kihágásokról szóló 1879: XL. t.-cz. 21. §-a szerint — »ha az enyhítő körülmények túlnyomóak — az eljáró hatóság az elzárás helyett is pénzbüntetést állapithat meg: mégis, minthogy azokra nézve, a kik a mesterséges bort maguk készítik vagy gyártják, ily mérvű enyhítő körülmények csak a legritkább esetben foroghatnak fenn, figyelmeztettetnek az eljáró hatóságok, hogy az 1893: XXIII. t.-cz. 6. §-ába ütköző kihágások eseteiben az 1879 : XL. t.-cz. 21. §-ának alkalmazása körül mindig a körülmények gondos mérlegelésével és alapos megfontolásával járjanak el, s az ítélet indokolásában