Képviselőházi irományok, 1896. XXI. kötet • 560-600. sz.

Irományszámok - 1896-567. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése a mesterséges borok készitésének és azok forgalomba hozatalának tilalmazásáról szóló 1893. évi XXIII. törvényczikk végrehajtása iránt kiadott rendelet módositása tárgyában

567. szám. 63 az idézett 21. §. esetleges alkalmazását — az illető enyhítő körülmények felsorolása mellett — mindig tüzetesen indokolják. A B) pont szerint büntetendő: a) a ki mesterséges bort forgalomba hoz; b) a ki mesterséges bor készítésére vagy gyártására alkalmas anyagokat — kifejezetten erre a czélra való használhatás végett — hirdet vagy forgalomba hoz; c) a ki oly természetes bort, a melynek készítésénél vagy kezelésénél külföldi mazsolaszőlő használtatott, »tokaji«, »hegyaljai« vagy »szamorodni« elnevezés alatt hoz forgalomba (1. a jelen rendelet 3. §-át); d) a ki a pezsgőt (úgyszintén a szénsavas bort, telitett bort vagy habzó bort), továbbá az ürmöst, törkölybort (csigert, lőrét) és gyümölcsbort nem a jelen rendeletben előirt elnevezések alatt raktározza vagy hozza forgalomba (lásd a jelen rendelet 4. §-ának A) pontját és 5. §-át); e) a ki bort olyan vidék (község vagy hegy) megjelölésével hoz forgalomba, a melyen az nem termett, illetőleg a mely vidék (község vagy hegy) jellegének meg nem felel, illetőleg a megengedett elnevezést vagy jelzést illető rendelkezések ellen vét (1. a jelen rendelet 7. §-át); f) a ki bort olyan szőlőfajta megjelölésével hoz forgalomba, a melyből az nem készült (1. a jelen rendelet 7, §-át). Mind az A), mind a B) alatti esetekben azonban a jelzett büntetések csak annyiban alkalmazhatók, a mennyiben az elkövetett cselekmény a büntető törvények vagy a közegészségügyi törvény vagy szabályok szerint súlyosabb büntetés alá nem esik; mert az utóbbi esetben az elkövetett cselekmény az illető törvény vagy szabályok alapján bírálandó el. Mind az ~A), mind a B) alatti esetben a kihágás elkövetői ellen itéletileg oly további elbánás is alkalmazható, a mely a büntetést szigorítja. Ily szigorítások: 1. a büntető ítéletnek az elitélt fél költségén való közzététele. Ha azonban ez itéletileg elrendeltetik, a közzététel módja és határideje az ítéletben állapítandó meg. (Lásd a törvény 8. §-át.) 2. A bor elkobzása (1. a törv. 9. §-át) s az ítéletben megjelölendő jótékony czélokra fordítása. (L. a törv. 12. §-át.) 9. §. Hogy a büntetés a jelen rendelet 8. §-ának A) és B) pontjában emiitett büntetések végső határai közt miként szabassák ki, s hogy az ugyanazon szakasz 1. és 2. pontjaiban emiitett szigorítások mikor alkalmaztassanak, az rendszerint az eljáró hatóságok mérlegelésétől függ. Altalánosságban az az elv követendő, hogy szigorúbb büntetés szabandó ki akkor, ha a kihágás ismételten követtetett el, vagy ha az elitélt ily kihágás miatt már büntetve volt, tehát visszaesés esete forog fenn, vagy ha a cselekmény súlyosabb beszámítás alá eső körülmények közt (nagy arányokban vagy rendszeres foglalkozásként) követtetett el. Az ítélet közzétételét a törvény 8. §-a az eljáró hatóság belátására bízza ugyan, mindazonáltal megjegyeztetik, hogy különösen olyan esetekben, a mikor a panaszlott mesterséges bor készítése vagy gyártása miatt Ítéltetik el, a közérdek szempontjából kívánatos, hogy a büntető ítélet mindig hirlapilag közzététessék, hogy ez utón a műbőrgyártók üzelmei a nyilvánosság előtt lelepleztessenek. De kívánatos az ítélet közzététele azért is, mert ez legtöbbeket magánál a tulajdonképeni büntetésnél is jobban elrettent a kihágások elkövetésétől. Olyan esetekben tehát, a midőn daczára annak, hogy a panaszlott mesterséges bor készítése vagy gyártása miatt ítéltetik el, a hatóság az Ítélet hírlapi közzétételét az ítéletben nem mondja ki, a közzététel mellőzése mindig indokolandó.