Képviselőházi irományok, 1896. XXI. kötet • 560-600. sz.

Irományszámok - 1896-567. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése a mesterséges borok készitésének és azok forgalomba hozatalának tilalmazásáról szóló 1893. évi XXIII. törvényczikk végrehajtása iránt kiadott rendelet módositása tárgyában

567. szám. 61 15. Villány-pécsi borvidék; magában foglalja: Baranya vármegye egész területét, és Somogy vármegyének a 17. pont alá nem tartozó részét. 16. Badacsonyi borvidék; magában foglalja: Zala vármegye tapolczai járását, továbbá Meszes-Győrök és Keszthely községeket. 17. Balatonmelléki borvidék; kiterjed: Zala vármegye többi részére, Veszprém vármegyének veszprémi, enyingi és devecseri és Somogy vármegyének lengyeltóti-i, marczali-i és tabi járásaira. 18. Erdély-marosmenti borvidék; magában foglalja: Alsó-Fehér, Hunyad és Maros-Torda vármegyéket. 19. Erdély-küküllőmenti borvidék; kiterjed: Nagy- és Kisküküllő vármegyékre. 20. Erdélyi borvidék; magában foglalja: Besztercze-Naszód, Fogaras, Kolozs, - Szeben, Szolnok-Doboka, Torda-Aranyos és Udvarhely vármegyéket. 21. Alföldi borvidék; magában foglalja: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyének a 2. és 3. pont alá nem tartozó részét, továbbá Szabolcs, Hajdú, Jász Nagykun-Szolnok, Békés, Csongrád, Csanád és Bács-Bodrog vármegyék egész területét, Torontál vármegye egész területét az alibunári járás kivételével, továbbá Arad vármegye területét a 12. pont alatt felhozott 18 község kivételével, Szatmár vármegye nagykárolyi, mátészalkai, fehérgyarmati és csengeri járásait, s Bihar vármegye derecskéi, berettyó-ujfalui, cséffai, mező-keresztesi, nagy-szalontai és tordai járásait. 22. Fiumei borvidék; kiterjed: Fiume város területére. A fenti borvidéki beosztásban a törvényhatósági joggal felruházott városok abban a területben foglaltatnak, a melyhez földrajzilag tartoznak. Minden természetes bor, ha a termelő, kereskedő vagy kimérő nem elégszik meg általános elnevezésekkel (mint pl. I. vagy II. rendű asztali bor, vagy ó-bor, vagy vörös bor, pecsenye-bor stb.), hanem azt származási névvel is meg kivánja jelölni, csak azon borvidék, helység vagy hegy szerinti elnevezés alatt hozható forgalomba, mely borvidék, helység vagy hegy területéről tényleg származik, illetőleg a mely borvidék, helység vagy hegy jellegének a bor megfelel. Ezen általános szabály alól azonban a tokaji borvidék borai annyiban képeznek kivételt, a mennyiben a »tokaji«, »szamorodni«, * hegyaljak, vagy általánosságban a »tokaji borvidéki«, vagy a tokaji borvidékbe tartozó valamely község vagy hegy megnevezése azon borok forgalomba hozatalánál, melyek külföldi, mazsolaszőlő hozzáadásával állíttatnak elő, még akkor sincs megengedve, ha az illető borok tényleg a tokaji borvidéken termettek is (1. a jelen utasítás 3. §-át). A borvidéki beosztás czélja a hegyi borok védelme. Ennélfogva oly borok, a melyek a jelen szakasz 1—20. pontjai és 22. pontja alatt megnevezett és meghatározott borvidékek geographiai területén ugyan, de nem hegyen, hanem a síkon fekvő kertekben vagy homoki szőlőkben termettek, borvidéki név alatt, vagy borvidéki elnevezéssel egyáltalán nem, hanem csak »kerti bor« vagy »homoki bor« jelzéssel hozhatók forgalomba, adhatók el, vagy mérhetők ki. Végül tiltva van külföldi borokat hazai termésű bor gyanánt forgalomba hozni, vagy valamely hazai borvidék vagy termelési hely neve alatt árusitani. Hazai borok és külföldi borok összeházasításából előállított keverék hazai termésű bor gyanánt, vagy hazai borvidéknek vagy termelési helynek a fentiek szerint megengedett neve és jelzése alatt csak abban az esetben árusítható és hozható forgalomba, ha a keverékben a hazai bor oly mennyiségben van jelen, hogy a keverék a hazai termésű bor, vagy az illető borvidék vagy hegy bora jellegének teljesen megfelel, és feltéve, hogy a hozzáadott külföldi bor az egész mennyiség 25°/o-át nem haladja túl. A jelen §. 22. pontja után következő negyedik bekezdésben foglalt korlátozó rendelkezés azonban ebben az esetben is figyelembe veendő.