Képviselőházi irományok, 1896. XXI. kötet • 560-600. sz.

Irományszámok - 1896-574. Törvényjavaslat az állami italmérési jövedékről

574. szám. 163 sitások között tett különbséget, épolyan aránytalanságokat szült ez az italmérési illetékek kivetése tekintetében. Szükségessé vált ennélfogva az italmérési illetékek tételének arányosabb beosztása oly czélból, hogy az illetékek a kiadott engedélyek értékével és az üzletben forgalomba hozott italok mennyiségével arányba legyenek hozhatók. ;••'•', A fent röviden jelzett szempontokon kivül az italmérési engedélyek kiadásánál és az italmérési illetékek kivetésénél követett eljárás egyszerűsítése iránti óhaj volt az inditó ok, a mi az italmérési engedélyek és illetékek kérdésének újbóli törvényhozási szabályozására ösztönzött, s mivel sem a végrehajtásra hivatott közegekre, sem a széles körű érdekeltekre való tekintettel nem látszott czélszerűnek oly novelláris intézkedeísek létesítése, a melyek mellett a régi törvényeknek érintetlenül maradó határozmányai továbbra is fentartattak volna: indíttatva éreztem magamat az 1888. évi XXXV. és 1890. évi XXXVI. t.-czikkek még érvényben álló rendelkezéseinek egészben való hatályon kivül helyezése mellett új, a szabályozandó kérdések egész körét felölelő szerves törvénynek meghozatalát javasolni, a mely a mai viszonyoknak megfelelően szabályozza az italmérési engedélyek és illetékek ügyét, és az iszákosság terjedése elleni védekezést a mai viszonyoknak megfelelően az állam pénzügyi érdekeivel kellőleg összhangba hozza oly módon, hogy ha esetleg a jövőben a mostaniaknál hathatósabb védekezési eszközök alkalmazása válnék szükségessé, ez a most teremtendő alapon minden rázkódtatás nélkül meg legyen valósitható. Ezek után áttérek a törvényjavaslat egyes szakaszaiban foglalt intézkedések rövid ismertetésére és indokolására. Az 1. §. az 1888. évi XXXV. és 1890. évi XXXVI. t.-czikkek 1. §-ának megfelelően kimondja azt az elvet, hogy bornak, gyümölcsbornak, sörnek és égetett szeszes italoknak kimérése és kis mértékben való elárusitása, valamint az égetett szeszes italoknak nagyban való eladása felett kizárólag az állam rendelkezik, és meghatározza az italkiszolgáltatás különböző módjait a fent előadottaknak megfelelően. A kicsiben való eladás, illetőleg kiszolgáltatás mértékét a mai törvényes állapottal szemben bornál és gyümölcsbornál 50 literben tartom megállapitandónak. Mert igaz ugyan, hogy az 1888. évi XXXV. t.-cz. által elfogadott 100 literes határ a kincstárra jóval kedvezőbb volna; ámde az 1892. évi XV. törvényczikk által létesített boritaladónál, e törvény által úgy is a régi borfogyasztási adótörvények és szabályok mondattak ki irányadóknak, mi által a bor adómentes átengedésének határa a régi akónak megfelelő 56 literre szállott le. Ezt a határt, az 50 literre való kikerekités mellett, az engedélymentes elárusitásra nézve is annál inkább fentartandónak vélem, mert a nagyban való eladás mértékének leszállításával nemcsak az 50—100 liter közötti elárusitások oldatnak fel az italmérési illeték fizetésével kapcsolatos engedély megszerzése alól; de a közönség s főleg a szőlőtermelők jóval nagyobb rétegeire terjeszthetők ki ama jelentékeny könnyítések, melyek a bor nagyban való eladásával összekötve vannak. Már a szesznél és ebből készült közönséges pálinkánál a jelenlegi 100 litert fentartandónak vélem, abból, az egész törvényjavaslaton végig húzódó, elvből kifolyólag, hogy az alkoholismus terjedésének gátat vetendő, a szesz és abból készült közönséges pálinka forgalma inkább korlátoztassék, a többi szeszes italoknak, különösen azonban a táplálkozás szempontjából is fontos bornak, gyümölcsbornak és sörnek forgalma azonban lehetőleg könnyittessék. — Ezért a sörnél a jelenlegi 25 liter szintén fentartandó. A 2. §. általánosságban csak az italmérési illeték fizetése iránti kötelezettséget mondja ki, a mai állapotnak megfelelően. A 3, §. arról szól, hogy kik kaphatnak italmérési engedélyt s az 1888. évi XXXY. t.-cz. 5. §-ának határozmányaival szemben lényeges szigorításokat tartalmaz; a mennyiben különösen a felvidék ismert viszonyaira való tekintettel az engedély kiadását ahhoz a feltételhez köti, 21*