Képviselőházi irományok, 1896. XXI. kötet • 560-600. sz.
Irományszámok - 1896-572. Törvényjavaslat a budapest-szentlőrinczi keskenyvágányú gőzmozdonyú helyi érdekű vasutnak szabványos kettős vágányra és villamos üzemre leendő átalakitása, folytatólagos kiépitése és a kapcsolatosan tervezett szárnyvonalnak engedéylezése tárgyában
130 572. szám. múlt évi május havában megtartatott, melynek eredményét, valamint a későbbi tárgyalások során létrejött lényegesebb megállapodásokat a következőkben van szerencsém tisztelettel előadni: A szóban forgó átalakitási és kiegészítési építkezések a budapest-szentlérinczi helyi érdekű vasutrészvénytársaságnak — mely a változott helyzetnek megfelelően átalakul — fognak az eredeti engedélyokmányhoz kiadandó »Függelék«-ben engedélyeztetni. A tisztelettel csatolt helyszínrajzban feltüntetett villamos helyi érdekű vasút kiinduló állomása az Orczy-útnak az Üllői-útba való betorkolasánál állapíttatott meg, mihez képest a keskenyvágányú gőzmozdonyú vasút Ludoviceum-téri jelenlegi állomásától a fenti két út találkozásáig terjedő vonalrész a villamos üzemre átalakított pálya közforgalomba helyezése napján a részvénytársaság által felhagyandó, illetve az üzem beszüntetése mellett azonnal eltávolítandó lesz. Ezen mintegy 400 méternyi vonalrész elhagyását azért engedélyezendőnek vélem, mert ha az Üllői-útnak végleges rendezése a fővárosi hatóságok által elfogadott tervek szerint végrehajtatik, nehézségbe ütköznék a budapesti közúti vaspályatársaság vágányai mellett további vágányokat az úttesten elhelyezni. Tisztelettel vagyok bátor megjegyezni egyébként, hogy a helyi érdekű vasút kiinduló pontjának kiebb helyezése a helyi érdekű vasutaknak a székes főváros területére való bevezetése körül elfoglalt elvi álláspontot ezúttal nem érinti, miután a kiinduló pont kiebb helyezését a hatóságok előterjesztésére s a helyi viszonyok figyelembevételével — a jelzett elvi álláspont sérelme nélkül — magam részéről is indokoltnak tartom, az utazó közönség érdekében gondoskodván egyúttal arról, hogy a közúti vaspályatársaság kocsijai minden üllői-uti viszonylatban egész az Orczy-útig közlekedjenek, a hol a helyi érdekű vasút kiindulási állomásának közvetlen közelében megfelelő váró-csarnok fog a budapesti közúti vaspályatársaság által saját költségén létesíttetni. A fentiekben tisztelettel megjelölt kiindulási állomástól Szent-Lőrinczig terjedő vonal„rész szabványos nyomtávú kettős vágányra és felső vezetékes villamos üzemre alakítandó át. A fővonal a szentlőrinczi végállomástól a Szarvas-csárdáig lesz meghosszabbitandó és ebből kiágazólag Kispest község Lőrinczi-utczáján át a budapest—lajosmizsei helyi érdekű vasúthoz való csatlakozással szárnyvonal lesz ugyancsak villamos üzemmel építendő; míg a kispesti Lőrincz-utczai szárnyvonalból kiágazólag Kossuthfalván át Erzsébetfalváig vezetendő szárnyvonal létesítésére csak előjog adatik oly kikötéssel, hogy a mennyiben a vállalat ezen előjogát 3 év alatt igénybe nem venné, vagy ha ezen határidőn belül a kereskedelemügyi magyar kir. minister által bármikor hozzá intézendő felhívásra a szárnyvonal létesítésére kötelezettséget nem vállalna, — ezen előjog hatályát veszti. A vonatok óránkénti legnagyobb menetsebessége 40 kilométerben, a legnagyobb emelkedés, illetve esés a fővonalon 12°/oo-ban, a Lőrincz-utczai szárnyvonalon 15°/oo-ban, végül a Szarvas-csárdai meghosszabbításban 24°/oo-ban, — a kanyarulatok minimális sugara pedig a fővonalon és a meghosszabbításon 100 méterben, a szárnyvonalon pedig 30 méterben állapíttatott meg. A vasút mindazon vonalrészeken, a hol az nem külön pályatesten vezettetik, az utak, utczák és közterek felszínébe fektetendő. Az aczélból gyártandó sinek a kereszttalpfa-rendszerű Vignole sines felépítménynél folyóméterenkint 23-6 kilogrammnál, a módosított Haarmann-rendszerű felépítménynél pedig 41'6 kilogrammnál könnyebbek nem lehetnek és oly módon helyezendők el, hogy azok igénybevétele a vonalon használandó legnehezebb járműveknek megterhelt állapotban való legnagyobb keréknyomása alatt négyzetcentiméterenként 1.000 kilogrammot meg ne haladjon. Az egész pálya felépítményi rendszere akként helyezendő el, hogy az a közúti forgalmat ne gátolja.
