Képviselőházi irományok, 1896. XIX. kötet • 474-530. CLIV-CLXXIII. sz.

Irományszámok - 1896-474. A pénzügyi bizottság általános jelentése az 1899. évi állami költségvetésről

2 474. szám. mellett nem szabad megfeledkeznünk a rendes kiadásoknak 10,616.998 forinttal való emelkedéséről; de ebbői 34°/o-ot tesz ki a meghozott törvények intézkedésének eredménye és csaknem 50°/o-ot a nagyobb jövedelmezőség biztosítására szükséges, üzemi kiadások emelkedése; igy tehát minden más kiadás emelkedése együttvéve (még az átmeneti kiadások emelkedését is beszámítva) alig megy Vrfa millió forintra. Tehát az előirányzat a takarékosság követelményeinek iparkodik megfelelni. Azonban fel kell említenünk azt is, hogy a személyi kiadások emelkedésének egy része, a jövő évűek csak egy részére van előirányozva 568.441 forinttal; úgy, hogy ha ez intézkedések egész évre vétetnek fel: még további 463.960 forint kiadást fognak okozni. Ezenkivül van: a tanintézetek és új iskolák felállításával járó, részben szerződéses, részben direct azon kiadások, melyek szintén az évnek csak egy részére vagy pedig még nem egész összegükben vannak felvéve. Ki kell emelnünk azt is, hogy a közösagyi kiadások 1899. évre, 31

4

/io°/°-°

s quótával vannak előirányozva, és hogy az aranyagio a törvényes relatióban van felvéve. Az utóbbi előirányzat annál örvendetesebb, inert a tényeknek felel meg és bizonyítja, hogy agiónk a relatio megállapítása óta alig változott és ez a még életbe sem lépett valutareform egy oly jótékony előzetes eredménye, melyet közgazdasági és különösen hitelforgalmi életünk egészséges fejlődése szempontjából, eléggé nagyrabecsülni sem lehet. Feltűnt a bizottságnak az, hogy az 1900. évi párisi kiállításon való részvételünkre, az 1897 : XVÍII. törvényezikkben engedélyezett 1,500.000 forintnyi összegből az 1899. évi költségvetésbe nincs semmi felvéve. Ez 1898. évre sem történt. De hogy megfeleljünk az alkotmányos költségvetési jog azon követelményének, hogy a kormány rendelkezésére bocsátandó és az évet terhelő minden előrelátható kiadás lehetőleg egyesittessék az állami költségvetésben ; elfogadtuk és elfogadásra ajánljuk e tekintetben a kormány azon utólagos javaslatát, melyet felhívásunkra tett, hogy t. i. az idézett törvény értelmében különben is külön fedezettel biró kiadásnak 1898-ban eszközlendő része számoltassék el ezen év zárszámadásában, de az 1899. évre eső rész majd az erre vonatkozó költségvetési törvényjavaslatba, fedezetének felemlitésével vétessék fel, hogy igy az is kiegészítő részét képezze a költségvetésnek. Az alkotmányos költségvetési jog követelményének és az állami pénzügyek áttekinthetőségének és egyöntetűségének teszünk eleget akkor is, midőn a most már nyilvántartás tekintetében sokkal világosabban előirányzott és részletezett, de az állami pénzügyek egyöntetűségét és ellenőrizhetését, zavaró tárczaadósságok szaporításának lehető kerülését újra hangsúlyozzuk. Theoretikus elfogultság és egyoldalúság lenne ezeket az állami költségvetésből absolute kizárni akarni, mert egyes alapok czélszerű felhasználásával és kamatoztatásával sokszor eszközölhető nagyon hasznos és takarékos beruházás a nélkül, hogy külső nagy kölcsön vétetnék igénybe; de senki sem fogja tagadni azt, hogy ez az eljárás megkönnyítheti az adósságcsinálást, megnehezítheti az ellenőrzést és zavarja az állami pénzügyek áttekinthetőségét és egységét. A tárczaadósságok kamat- és törlesztési terhe 1899-re 2,947.313 forint, tehát 254.618 forinttal nagyobb, mint volt 1898-ra előirányozva. Nem hallgathatjuk azon észleletünket sem el, hogy az alapszerű kezelés, „bár nagyon hasznos kiadások biztosítása czéljából, az utóbbi időben jelentékenyen szaporodott. E költségvetésben is: az országos betegápolási alap, 2 millió forintot meghaladó összeggel, először jelentkezik. A törvényhozás szándéka a különböző alapok megteremtésénél: bizonyos üdvös czélok biztosítása és elérhetése számára, külön bevételeket vagy jelentékeny összegeket állandóan lekötni. Igy lőnek ujabban, hogy csak a fontosabbakat említsük : a lótenyésztési, állattenyésztési, a telepítési, a phylloxera álta[ elpusztított szőlők felújítási alapja stb. teremtve ;