Képviselőházi irományok, 1896. XVIII. kötet • 448-473. sz.

Irományszámok - 1896-469. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a zsibó-nagybányai helyi érdekű gőzmozdonyú vasut engedélyezése tárgyában

308 469. szám. A különböző nemű műtárgyak falazatainak azon részei, melyek feltétlenül kőből lesznek előállitandók, az illető szabványokban vagy épitési részelettervekben fognak megjelöltetni, esetleg pedig rendeletileg megállapittatni. > A szabványrajzok vagy épitési részlettervek megállapításaihoz, avagy az elrendeléshez képest, különösen nagyobb nyílású vagy magasságú, valamint állomások és kitérők közelében fekvő műtárgyak is, megfelelő korlátokkal látandók el. A nyílt vasúti átereszek és hidak hordszerkezetei általában 5.000 kilogramm keréknyomás és a szabályszerű terhelési Séma, illetve igénybevételek alapulvételével számitandók és szerkesztendők. Támasztó- és bélésfalak építéséhez kő- vagy téglaanyag használandó. A szerint, a mint az, tekintettel a czélra és rendeltetésre, valamint a számba jövő egyéb körülményekre, megengedhetőnek fog találtatni, ilynemű kőfalak, úgyszintén kőburkolatok esetleg malter nélkül, szárazon is lesznek rakhatók. Pályaáthidalások hidfői és szárnyai, valamint esetleges pillérei és boltozatai, a mennyiben ilynemű műtárgyak ezen a vasútvonalon egyáltalában kivitelre kerülnének, kőből vagy téglából falazva, hordszerkezetei pedig — a netalán felmerülő esetekben történendő megállapodásokhoz képest — fából vagy vasból lesznek előállitandók; megjegyeztetvén, hogy fahordszerkezetek mellett, pillérek helyett, falazott lábazatokon fajármok is alkalmazhatók. Közutaknak átvezetésére szolgáló pályaáthidalások tervezeténél és építésénél — különösen a hordszerkezet számításánál alapul veendő terheléseket, valamint a hidpálya elrendezését és szerkezetét illetőleg — az érintett közutak műtárgyaira nézve érvényben álló szabályok és szabványok is figyelembe veendők lesznek. Pályaáthidalások, valamint támasztó- és bélésfalak azon részei, melyek feltétlenül kőből lesznek készítendők, az illető szabványokban vagy épitési részlettervekben fognak megjelöltetni, esetleg pedig rendeletileg megállapittatni. Útátjárók-, párhuzamos utak-, útszabályozások- és állomási hozzájáró utakban a szükséghez képest megfelelő számú és nyílású átereszek vagy hidak építendők, melyek — ha azok felett nincs feltöltés, vagy ha azokra nézve más helyen eltérő megállapítás nem történik — a fahidak, illetve alkatrészeik anyagnemére vonatkozólag alább álló általános kikötés betartása mellett, egészen fából is készíthetők lesznek. Feltöltés által fedett közúti műtárgyakra nézve a hasounemfí és szerkezetű vasúti átereszekre vonatkozólag előirt feltételek mérvadók; 0'30 méternél nem nagyobb nyílással biró fedett útátereszek azonban, kellően indokolt esetekben, mint tölgy- vagy vörösfenyőfatömlők is engedélyeztetni fognak. Általános érvénynyel mindazon vasúti és közúti műtárgyakra nézve, melyeknél a fentebbiekben foglalt határozmányok értelmében fának az alkalmazása egyáltalában szóba jöhet, kiköttetik, hogy hidpadlózatokhoz és hidlásokhoz, valamint hídfőkhöz, hidjármokhoz, jégtörőkhöz, alapczölöpökhöz és alaprácsokhoz, fal- és süveggerendákhoz csakis tölgy- vagy vörösfenyőfát szabad használni. Hidak és átereszek, támasztó- és bélésfalak, valamint általában alapozást igénylő más építmények és munkák is minden körülmények közt teljesen hordképesen, kellően szilárdan és akképen alapozandók, hogy az alapnak különösen egyenetlen ülepedése, alámosása, felázása vagy felfagyása be ne állhasson. Mindezen követelmények szemmeltartásával az alapozások módja és mélysége minden egyes esetben — a terep- és talajviszonyoknak és a még egyébként figyelembe jövő körülményeknek, valamint egyes műtárgyakat és építményeket illetőleg az azokra nézve netán más helyen külön előirt vagy előírandó feltételeknek megfelelően — az alapgödrök kiemelése és a felmerülő szükséghez képest esetleg a munkák végrehajtása közben fog megállapittatni. E tekintetben azonban