Képviselőházi irományok, 1896. XVI. kötet • 402-439. , CXXVIII-CXXXV. sz.

Irományszámok - 1896-418. Törvényjavaslat a nyilvános betegápolás költségeinek fedezéséről

180 418. szám. roszágos alappal és államkincstárral szemben mily magas ápolási díjak számithatók fel; h-ogy az országos alap és államkincstár terhére ápolandó betegek felvételét ellenőrzés czéljából a hatóságnak be kell jelenteni; hogy a betegeknek közköltségen bizonyos határidőn túl történő ápolására, hatósági engedélyt kell kérni stb. Megjegyzem továbbá 3. §. a) pontjára nézve azt, hogy az itt emiitett kórházak ós gyógyintézetek fogalma alá tartoznak az egyetemi koródák és az országos bábaképezdék is, tehát az ezekben felmerült ápolási költségek szintén az országos alapot terhelik, a menynyiben az államkincstárral, vagy egyéb fizetéskötelesekkel szemben nem érvényesíthetők. Ugyanis az egyetemi koródák és országos bábaképezdék, melyek ma már több százat tevő betegágy felett rendelkeznek, nem csupán tanczélokat, hanem egyúttal közápolási feladatokat is szolgálnak. Midőn tehát ez intézmények közápolásra szoruló szegény betegekét ópugy, mint a kórházak és egyéb gyógyintézetek, befogadnak és ezzel ujabb kórházak létesítésének szükségét csökkentik: egész méltányos, hogy ez intézmények szintén befoglaltassanak a jelen törvényjavaslat keretébe és hogy az itt felmerülő költségek, a szerint a mint azok a tanügy, illetőleg a közápolás szükségleteiből erednek, megosztassanak az államkincstár (belügyi és vallás- ós közoktatásügyi tárcza) illetőleg az országos alap között. A 3. §. a) pontjánál kiemelendőnek tartom még azt a körülményt, hogy a javaslat szerint az országos betegápolási alap fizeti a szállítási költségeket is mindazok után, a kikért ápolási költségeket fizet. Érvényesitése ez az egész törvényjavaslaton keresztül húzódó azon elvnek, hogy az ápolási és szállítási költségek azonos elbírálás alá esnek, az utóbbiak rendszerint az előbbieknek tartozékát képezik. Ez a rendelkezés jelentékenyen könynyit egyes községek jelenlegi terhén, és méltányossági indokokból megváltoztatja az 1875 : III. t.-cz. 9. §-ának azt a rendelkezését, mely a szállítási költségeket általában községi tehernek minősítette. 3. §. b) A kórházon kivül ápolt szegény betegek gyógyszerköltségei — nézetem szerint - ugyanazon szempont alá esnek, mint a kórházban kezelt szegény betegek ápolási költségei, minthogy a házi ápolás és gyógyszer-nyújtás által gyakran a jelentékenyen költségesebb kórházi ápolás mellőzhetővé válik. Azonban az országos alap terhére rendelt és kiszolgáltatott gyógyszerek körül előfordulható visszaélések lehető megelőzése érdekében bizonyos megszorító óvrendszabályok lesznek szükségesek. Ilyenek, hogy: 1. az ingyenes gyógyszer igénybevételére jogosult szegények előzetes hatósági összeírás utján megjelöltessenek; 2. az országos alap terhére csak hatósági (különösen községi) valamint a belügyministertől e részben külön felhatalmazott magánorvosok rendelhessenek; 3. a gyógyszerek rendelésének ós kiszolgáltatásának módja belügy ministeri utasítással részletesen megállapittassék. Magától értetődik, hogy a törvényjavaslat 3. §. b) pontjának rendelkezése a betegsegélyző pénztáraknak azt a kötelezettségét, hogy tagjaikat áz 1891: XIV. t.-cz. 7. §. b) 'pontja értelmében 20 héten át gyógyszerekkel ellátni tartoznak, teljesen érintetlenül hagyja. 3. §. c) A 3-ik §. c) pontja a hevenyfertözö betegségek elleni védekezés költségeinek egy részét szintén az országos betegápolási alap terhei közé sorozza. A hevenyfertőző betegségeknél meg kell különböztetni a gyógyítást az óvintézkedésektől. A mennyiben a hevenyfertőző betegségben szenvedő egyén gyógyításáról