Képviselőházi irományok, 1896. XVI. kötet • 402-439. , CXXVIII-CXXXV. sz.
Irományszámok - 1896-418. Törvényjavaslat a nyilvános betegápolás költségeinek fedezéséről
418. szám. 179 képest természetesen évről-évre változni fog, még pedig valószínűleg növekvő irányban. Ezért tartalmazza a törvényjavaslat 2-ik §-a azt, hogy az országos betegápolási pótadónak kivethető legmagasabb mértéke az egyenes államadók 3°/o-ában szabassák meg. Ily megállapítás mellett az államkincstár egyelőre valószínűleg mentes lesz az országos betegápolási alap esetleges hiánya fedezésének a törvényben kimondandó kötelezettsége alól. Nehogy pedig az adózók, a törvényes korláton belül, szükségtelenül magas pótadóval sújtassanak, e törvényjavaslat azt a rendelkezést is tartalmazza, hogy az országgyűlést megillető (törvónyvégrehajtási) ellenőrző jognak gyakorolhatása czéljából, a belügyminister az állami költségvetés bemutatásakor évenként jelentést tesz a pónzügyministerrel egyetórtőleg megállapított betegápolási pótadónak tényleges °/o nagyságáról, valamint az országos betegápolási alap állapotáról. 3. §. (3. §. a) A törvényjavaslat 3-ik §-ának a pontja szerint az országos betegápolási alap fogja fedezni mindazokat az ápolási és szállítási költségeket, melyek a szorosabb értelemben vett Magyarországon községi illetőséggel bíró magyar állampolgárok után akár magyarországi akár horvát-szlavonországi, akár ausztriai; vagy bármely külföldi kórházakban és gyógyintézetekben felmerülnek ; a mennyiben t. i. ezek a költségek a törvény alapján egyéb fizetéskötelesekkel szemben nem érvényesíthetők, illetőleg a mennyiben a külföldön ápolt magyar állampolgárok után felmerült költségek megtérítéséről a fennálló államegyezmények (szerződések), vagy viszonosságon alapuló gyakorlat szerint szó lehet. (12. §.) A törvényjavaslat a mostani állapot megszüntetésével, a betegápolási költségek megtérítésére nézve nem kíván különbséget tenni köz- és magánkórházak között, hanem — bizonyos feltótelek mellett — a magánkórházak részére is biztosítja azt a kedvezményt, hogy az utóbbiakban kezelt szegény betegek ápolási költségei is — a betegség nemére való minden tekintet nélkül — közpónztárból megtéríttessenek. E rendelkezés javaslatba hozatalára nemcsak a magánkórházak, de a nyilvános betegápolás és közegészségügy fontos érdekeinek figyelembe vétele indít. Mert bár ujabban a közkórházak örvendetes módon szaporodnak, ezek száma és területi elhelyezése még korántsem áll megfelelő arányban a kórházi ápolást igénylők számával. Minthogy tehát a szegény betegek elhelyezésénél a magánkórházakat is igénybe kell venni; minthogy a magánkórházak, ha hely van, rendszerint szívesen felveszik a jelentkező szegény betegeket; minthogy sok olyan jól felszerelt magánkórházunk van, mely a közkórházakkal minden tekintetben kiállja a versenyt; minthogy a magánkórházakat közkórházi jelleg felvételére kényszeríteni, vagy a fennállók boldogulását, illetőleg ujak keletkezését megnehezíteni indokolatlan eljárás lenne, sőt a humanizmus ós közegészségügy érdekei épen az életrevaló magánkórházak keletkezésének előmozdítását teszik kívánatossá : mindezek a nyomós indokok a köz- és magánkórházak között, a betegápolási költségek megtérítésére nézve jelenleg fennálló megkülönböztetés megszüntetése mellett szólanak. Viszont, a midőn az új törvény az országos betegápolási alapnak fizetési kötele, zettsógét a magánkórházakkal szemben is megállapítja: egyúttal ezeket illetőleg az állami ellenőrzés bizonyos mértékének meghonosítása is teljesen indokolt. Ezért ad a törvényjavaslat 14. §. 2-ik pontja a belügyministernek felhatalmazást a tekintetben, hogy a magánkórházak és gyógyintézetek által az országos betegápolási alappal és az államkincstárral szemben a szegény betegek ápolási díjainak megtérítése tekintetében emelhető igények feltóteleit rendeleti utón szabályozhassa. A kibocsátandó rendelet feladata lesz: annak közelebbi megjelölése, illetőleg kimondása, hogy a szóban levő kedvezményben mely magánkórházak — és pedig az állami felügyeletnek különösen a kórházi költségvetésekkel szemben mily mértékben érvényesítése mellett — részesíthetők; hogy az 23*