Képviselőházi irományok, 1896. XVI. kötet • 402-439. , CXXVIII-CXXXV. sz.
Irományszámok - 1896-418. Törvényjavaslat a nyilvános betegápolás költségeinek fedezéséről
178 418. szám. kezőleg az ennek czéljaira szolgáló országos betegápolási pótadó is csak a szoros értelemben vett Magyarország területén fog kivettetni; vagyis a megalkotandó új törvény, az 1875 : III. törvényczikkhez hasonlóan, nem terjed ki a betegápolási ügy, mint belügy tekintetében az 1868: XXX. t.-cz. értelmében önálló rendelkezési joggal biró HorvátSzlavonországra. Az országos betegápolási pótadó a törvényjavaslat 2. §-a szerint ugyanazon egyenes államadók után lesz kivetendő, a, melyek után jelenleg a vármegyei, illetőleg a községi pótadó kivettetik (1883 : XV. t.-cz. 9. §.; 1886 : XXII. t.-cz 130. §.) és a melyek után most a törvényhatósági betegápolási pótadó is szedetik. Minthogy pedig az országos betegápolási pótadó a szorosabb értelemben vett Magyarország területén valóságos állami adó lesz, természetes, hogy e pótadó kivetése, esedékessége és behajtása, valamint az esedékes részletek után járó késedelmi kamatok tekintetében is az egyenes államadókra nézve fennálló szabályok (1883 : XLIV. t.-cz. 39 és 41. §., illetőleg az 1895 : XXXVI. t.-cz. 1. §-a) lesznek irányadók. Az eljárás egyszerűsitósót czólozza a javaslat 2. §-ának az a további rendelkezése, hogy a szóban levő pótadó kivetése és behajtása az egyenes államadókkal egyidejűleg és együttesen történik. A mi az országos betegápolási pótadó magasságát illeti, ez attól függ, hogy a létesítendő országos betegápolási alapra minő terhek viselése hárul? A törvényjavaslat 3. §-a egyenként felsorolja az országos alap terheit. — Oly kötelezettségek ezek, melyeket eddigelé vagy a törvényhatósági betegápolási alap, vagy a község, vagy pedig az emberbaráti és egészségügyi érdekek nem csekély hátrányára rendszeresen senki sem teljesitett. A tervezett törvény életbeléptetése első óvóben az országos betegápolási alapnak a 3-ik szakaszban megjelölt kötelezettségek teljesithetése czéljából felmerülő szükséglete 2*5°/o pótadó igénybevételével fedeztetnék. Ezen számitás alapján mindazok a vármegy éh kedvezőbb helyzetbe jutnak, melyek jelenleg csupán a tulajdonkópeni betegápolási költségekre is 25°/o-nyi, vagy ennél magasabb pótadót vetnek ki. Ezeknek a vármegyéknek a száma 23. Egyáltalán az összes vármegyék helyzete előnyösebben alakul, mert jelenlegi átlagos betegápolási pótadójuk mindamellett, hogy némelyik vármegye a szükségesnél kisebb pótadót vet ki, 2'62°/o, tehát csupán a tulajdonképeni betegápolási költségek czímén is nagyobb összeg, mint a mennyi reájuk jövőre úgy e költségek, mint a törvényjavaslat 3. §-ában felsorolt egyéb kiadások czímén előreláthatólag esni fog. Ellenben a törvényhatósági városok némelyikére, különösen a székes fővárosra nézve kétségtelenül kedvezőtlenebb leend a jövőbeli állapot, a mennyiben ezek szoros értelemben vett betegápolási költségszükségletének jelenlegi átlaga l*18 0 /o, és idáig a városokban a külön betegápolási pótadó kivetése sem vált szükségessé. Minthogy azonban azok a szegény betegek, a kiknek ápolási költségeiről itt első sorban szó van, egészséges korukban többnyire a nagyobb városoknak voltak munkaképes, ekként productiv lakosai: egész méltányosan fog némileg megváltozni a mostani helyzet, a mikor — a fennálló illetőségi szabályok uralma alatt — néha a szegényebb vármegyék hoztak a gazdagabb városok érdekében áldozatokat. Különben a humanizmus századában épen humanitárius téren az egyenlő teherviselés elvének megvalósítására való törekvés talán bővebb védelemre sem szorul. Az országos betegápolási pótadónak kivethető legmagasabb mértókét magában a törvényben meg kell állapítani azért, hogy az ország lakosságának e czímén való megadóztatása korlátlan ne lehessen. A pótadó tényleges °/o-a a változó körülményekhez
