Képviselőházi irományok, 1896. XVI. kötet • 402-439. , CXXVIII-CXXXV. sz.

Irományszámok - 1896-416. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a Budapestről-Budafokig, illetve Nagy-Tétényig vezetendő helyi érekű villamos vasut engedélyezéséről

416. szám. 157 III. Felépítmény. A pálya 1-435 méter nyomtávval építendő, és a felépítmény általában oly rendszer szerint készítendő, mely közutakon, utczákon és köztereken vezetett vonalrészeken a vaspálya bármely részén a közúti jarómüveknek a vágányokon át való szabad közlekedését akadálytalanul és nehézség nélkül megengedi. A közúti kocsiközlekedésre szolgáló útrésztől kerékvetőkkél elkülönített, valamint a külön pályatesttel, bíró vonalrészeken keresztalj azatú Vignole sínes felépitmény, valamint az ezen felépítményi rendszernek megfelélő váltók és keresztezések alkalmazhatók — azon kikötéssel, hogy a Budafokon előforduló útátszelésnél és útszűkitéseknél az út egész szélességében — vezető sínek alkalmazása mellett — koczkakő-burkolat létesítendő. Ellenben a budapesti közúti vaspályatársasággal együttesen használandó vonalrészen a helyi érdekű vasút üzemi és forgalmi czéljaira külön létesítendő vágányzatok felépítményi szerkezete tekintetében a peage-szerződés ide vonatkozó határozmányai lesznek mérvadók. A sinek, melyek aczélból gyártandók, a kereszttalpfa rendszerű Vignole-sines felépiíi menynél folyóméterenként 20 kg.-nál könnyebbek nem lehetnek és függő sinköté^ alkalmazásával oly sűrűn rakott talpfákon helyezendők el, hogy igénybevételük a vonalon használandó legnehezebb járműveknek megterhelt állapotban való legnagyobb keréknyomasa alatt négyzetcentiméterenként 1.000 kgrroot meg ne haladjon. A vágányok egymástóli távolsága — középtől-középig mérve — ügy a helyi érdekű vasút állomásain, mint a nyílt vonalon 3.6 m.-nél kisebb nem lehet. Engedélyes köteles a különböző felépítményi anyagoknak — a vágányokhoz tényleg felhasznált mennyiségek után számított V-j^/o-Át, és azonkívül egy teljes váltót és keresztezést, a szükséges talpfákkal együtt, tartalékul az építési alapból beszerezni s az üzletnek rendelkezésre bocsátani, ezen tartalékokba azonban nem számíthatók be azon készletek, melyeket a jótállási idő alatt megromló felépítményi vas- és aczélanyagok kicserélésére a szállító gyárak tartoznak átadni. Az építendő helyi érdekű villamos vasút vonalán összesen 445 folyóméter állomási mellékvágány létesítése követelhető, mely hosszba azonban a Budafok csatlakozó állomáson a helyi érdekű vasutat a m. á. v. vonalával összekötő vágány nincs beszámítva. A központi áramfejlesztő és forgalmi telep vágányzatát, annak terjedelmét és berendezését a kereskedelemügyi minister — az engedélyes által felterjesztendő részlettervek alapján — fogja megállapítani. A magyar királyi államvasutak Budafok állomásának vágányzatába beiktatandó kiiérő elsőrendű vasúti felépitménynyel létesítendő, melyre nézve a magyar királyi államvasutak illető fővonala számára érvényben álló szabványok mérvadók. A közönséges talpfák tölgy- vagy vörösfenyőfából állíthatók elő. Ezen talpfák hossz- és keresztmetszeti méretei legalább a következők legyenek: 1. a folyóméterenként 20 kilogramm nehéz aczélsinekkel készítendő rendes nyomtávú felépítményben: hosszúság = 2"2o méter, vastagság = 0'i4 méter, alsó szélesség = 2-20 méter és végül felső szélesség: mindazon talpfáknál, a melyeken alátétlemezek lesznek alkalmazandók, valamint a tartaléktalpfáknál = 0*16 méter, az alátétlemezek nélkül maradó talpfáknál pedig 0i4 méter. 2. A szabványos nyomtávú elsőrendű vasúti felépitménynyel készítendő vágányokban: hosszúság — 2*50 méter, vastagság = OMB méter, alsó szélesség = 0-25 méter és felső szélesség = 0"i7 méter. A kitérőkben, valamint a nyílt műtárgyak hordszerkezetein alkalmazandó összes talpfákhoz, a melyek méreteire és keresztmetszeti alakjaira nézve a vonatkozó szabványok vagy részlettervek mérvadók, csakis tölgyfát szabad használni.