Képviselőházi irományok, 1896. XVI. kötet • 402-439. , CXXVIII-CXXXV. sz.
Irományszámok - 1896-416. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a Budapestről-Budafokig, illetve Nagy-Tétényig vezetendő helyi érekű villamos vasut engedélyezéséről
156 416. szám. Általános érvénynyel mindazon vasúti és közúti műtárgyakra nézve, melyeknél a fentebbiekben foglalt határozmányok értelmében fának az alkalmazása egyáltalában szóba jöhet, kiköltetik, hogy hidpadlózatokhoz és hidlásokhoz, alapczölöpökhöz és alaprácsokhoz fal- és süveggerendákhoz csakis tölgy- vagy vörös fenyőfát szabad használni. , Hidak és átereszek, támasztó és bélésfalak, valamint általában alapozást igénylő más építmények és munkák is minden körülmények közt teljesen hordképesen, kellően szilárdan és akképen alapozandók, hogy az alapnak különösen egyenletlen ülepedése, alámosása, felázása vagy felfagyása be ne állhasson. Mindezen követelmények szemmel tartásával az alapozások módja és mélysége minden egyes esetben — a terep- és talajviszonyoknak és a még egyébként figyelembe jövő körülményeknek, valamint egyes műtárgyakat és építményeket illetőleg az azokra nézve netán más helyen külön előirt vagy előírandó feltételeknek megfelelően — az alapgödrök kiemelése és a felmerülő szükséghez képest esetleg a munkák végrehajtása közben fog megállapít!atni. — E tekintetben azonban határozottan kiköttetik, hogy 0so méternél bizonyos mértékig kisebb mélységre a természetes, nőtt talajba lenyúló alapozást — még legkedvezőbb viszonyok és legjobb minőségű talaj mellett is — csak azon különleges esetekben szabad előállítani, a melyekben az illető falak minden oldalról kellően széles és a terep színvonalától mérve legalább O'so méter magas feltöltéssel teljesen körülfogva, illetve védve vannak. A vashordszerkezetű műtárgyakra vonatkozó mindazon adatokat, melyek arra a czélra szükségesek, hogy a hidtörzskönyvek az érvényben álló, vagy netán még kiadandó szabályzatoknak és rendeleteknek megfelelőleg elkészíthetők legyenek, tartozik az engedélyes a tényleges kivitellel mindenben megegyezően összeállítani és a felülvizsgálati műveletekkel együtt — mint ezek kiegészítő mellékleteit — felterjeszteni. Útszabályozások, útáthelyezések és útátjárók felépítménye, az eredeti út felépítményének megfelelő anyagból készült koczka- vagy másnemű kövezetből, illetve kőalapból és kavicsból, vagy csak kavicsból állítandó elő. Megjegyeztetik azonban, hogy a fehérvári állami út mentén — a közúti kocsiközlekedésre szolgáló útrésztől kerékvetőkkel elkülönített pályatesten levő összes út- és utczakeresztezéseknél, illetve útátjáróknál és kapubejáróknál a sinek között és a síneken kivül 0*5—0-5 méter szélességben koczkakő-burkolat létesítendő, vezetősínek alkalmazása mellett; a mennyiben pedig még később útelágazások fognak létesíttetni avagy a jelenlegiek kiszélesittetni, engedélyes tartozik megfelelő új útátjáróitat előállitani, illetve a már meglevőket megfelelően kibővíteni. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sinszáltól számítandó 8—8 méter hosszúságban 15 cm., azontúl pedig 10 cm. magasságban kavicsolandók. Az állomási hozzájáró utak, valamint az állomási fensikon kocsiközlekedésre szolgáló területek 0"i5 méter vastag kőalappal és ugyanilyen vastag kavicsboritással létesítendők. Egyébként engedélyes mindé tekintetben is szorosan alkalmazkodni köteles mindazon kikötésekhez és feltételekhez, melyek a vasútnak utakon, utczákon és tereken átvezető részeire nézve az illető helyi hatóságokkal és ütbirtokosokkal kötendő területhasználati szerződésekben meg fognak állapíttatni. Az állomási terek, valamint a központi áramfejlesztő és forgalmi telep azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgálnak, 10 cm. vastag kavicsréteggel boritandók. Az állomásokon, valamint a központi áramfejlesztő és forgalmi telepen a fensiknak és különösen a vágányok beágyazásának szárazon tartására, a szükséghez képest szabványszerű szivárgók létesítendők.
