Képviselőházi irományok, 1896. XVI. kötet • 402-439. , CXXVIII-CXXXV. sz.

Irományszámok - 1896-413. Törvényjavaslat a magyar korona országainak pénzügyministere és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok pénzügyministere között a bélyeg- és közvetlen illetékek,fogyasztási bélyeg és díjak iránt létrejött egyezményről

413. szám. [ 129 Melléklet a 413. számú irományhoz.^ Indokolás, „a magyar korona országainak pénzügyministere és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok pénzügyministere között a bélyeg- és közvetlen illetékek, fogyasztási bélyeg és díjak iránt létrejött egyezményről" szóló törvényjavaslathoz. A pénzügyi kormányzatnak 1867. évben történt kettéválasztásakor szükségesnek mutat­kozott, hogy a monarchia két államának pénzügyministerei között kölcsönös megállapodás létesüljön arra nézve, hogy a két államnak egymáshoz való viszonyában a bélyegek, illetékek és díjak körül felmerülő kérdéseknél jövőre mily eljárás alkalmaztassák. A két állam közjogi kapcsolata és lakosainak sűrű közgazdasági érintkezése már magá­ban véve alig engedte volna azt, hogy a két állam a bélyegek és illetékek körül előfordul­ható érintkezéseknél egymással szemben külföldnek tekintessék. De nem csupán általános elvi okokból, hanem gyakorlati szempontból is úgyszólván elkerülhetlen volt a bélyeg- és illetékek körüli kölcsönös eljárásnak egyetértésben való sza­bályozása. Különben igen könnyen megtörténhetett volna az, hogy az egyik állam egyoldalúlag tett intézkedései által a másik államot a szóban levő jövedelmeire nézve jelentékenyen károsítja. Ehhez járult még az, hogy a kölcsönös megegyezés hiányában az illetékkötelezettség azon tárgyaira nézve, melyek az egyik államból a másikba átvitetnek, vagy a melyek után mindkét államnak bizonyos arányban részesednie kell az illetékben, — szüntelen kételyek és zavarok merültek volna fel, melyek elhárítását nemcsak az illető egyik vagy másik állam­kincstárnak, hanem az adózóknak érdeke is egyaránt szükségessé tette. Ezek voltak azon legfőbb indokok, melyek figyelembevételével már 1868. évben a két államnak akkori pénzügyministerei között megállapodás létesült arra nézve, hogy mily eljárás alkalmaztassák kölcsönösen a magyar korona országainak és ő Felsége többi királyságainak és országainak egymáshoz való viszonyában a bélyegek, illetékek és díjak körül előfordulható érintkezés eseteiben. Az erre vonatkozó egyezmény a magyar korona országaira nézve nem nyert ugyan külön törvényhozási jóváhagyást, de az abban létesült megállapodások, illetőleg az ezeknek megfelelő rendelkezések az 1868. évi XXIII-ik és folytatólag későbbi törvényczikkek alapján érvényükben fentartott bélyeg- és illetékszabályok 1868-ik évi első hivatalos kiadásába (a har­KÉPVH. IROMÁNY. 1896 1901. XVI. KÖTET. 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom