Képviselőházi irományok, 1896. XVI. kötet • 402-439. , CXXVIII-CXXXV. sz.

Irományszámok - 1896-412. A pénzügyi bizottság jelentése "a gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről" szóló törvényjavaslat tárgyában

412. szám. 93 De a központ szervezése körül is az állam csak annyi ingerentiát biztosított magának, mint a mennyit a közérdek és a kincstár érdekei okvetlenül megkívánnak; első sorban tehát hathatós felügyeleti és ellenőrzési jogot. Midőn a közvélemény hangosan követeli a kormánytól? hogy a szövetkezeti ügyet anyagi és erkölcsi támogatásban részesítse és ennek folytán a törvényjavaslat alapjaira fektetett szövetkezeti ügy virágzásáért legalább az erkölcsi felelősség nagy része a kormányra hárul: legkevesebb, a mit a kormány követelhet, az, hogy messzemenő felügyeleti és ellenőrzési jogot biztosithasson magának, nehogy a központi szövetkezet oly szellemben és oly elvek szerint működjék, mely feladatával és rendeltetésével meg nem fér és mely azon czélt, melynek elérésére létesíttetett, veszélyeztetni képes. Ezen ingerentia csak a központi szövetkezettel szemben van a kormánynak fentartva, mig az a központba belépett egyes szövetkezetekre ki nem terjed. Ha egyfelől figyelembe vétetik, hogy a szövetkezeteknek a központba leendő belépése fölött a központi igazgatóság határoz, hogy a központ kötelékébe felvett szövetkezetek igazgatóságába és felügyelő bizottságába egy tagot ugyancsak a központi igazgatóság nevezhet ki,— hogy továbbá a szövetkezetek ügykezelésére a felügyeleti jog nem a kormányt, hanem a javaslat 57. §-a szerint a központi szövetkezetet illeti meg, mely azt csak az alapszabályokban megállapított módozatokhoz képest gyakorolhatja, — hogy a szövetkezetek az alapszabályokat nem a kormány jóváhagyásával, hanem a központ hozzájárulásával módosíthatják, — hogy a javaslatban érintett esetekben nem a kormány, hanem csak a központ oszlathatja fel a szövetkezetet, — ^égre hogy csak a központ és nem a kormány állithat fel az ország különböző részeiben képviselőséget; — egy szóval, ha tekintetbe vétetik, hogy a kormány a központi szövetkezet kötelékébe lépett szövetkezetekkel szemben, sem azok beléletét, sem azok külső ellenőrzését illetőleg, semminemű befolyást magának fenn nem tartott; másfelől pedig maga a központi igazgatóság is akként vau szervezve, hogy ott a kormány mindig majorizálható, — úgy itt egyáltalán nem lehet a kormányhatalom túltengését feltalálni, sőt ha a javaslatban már megvont határokat tovább is megszfíkiteni akarnók, úgy ez által a kormány a gondosság azon mérvének kifejtésében is meggátoltatnék, a melylyel felelőssége tudatában úgy a közjó, mint az állam érdekeinek tartozik. Mindezekre a bizottság annál is inkább hivatkozhatik, mert a kormány a ministeri javaslattól eltérőleg, a kereskedelemügyi és földmívelésügyi ministereknek fentartott azon jogot, hogy a központi igazgatóságba egy-egy igazgatósági tagot kinevezhet — elejtette és a kinevezendő kormánybiztos vétójogát csupán a törvénybe, vagy alapszabályokba ütköző határozatokra szorította. A központi szövetkezet megalakítása körül, a bizottság abból indult ki, hogy meg kell adnunk a kormánynak azon befolyást, mely őt már a nagy alapítási-üzletrészénél fogva is kétségkívül megilleti, és nem szabad megengednünk, hogy a kevesebb vagy talán épenséggel semmiféle érdekkel nem biró tényezők, a kormány érdekeit esetleg egészen ellensúlyozhassák. Hogy azonban az itt szóba jöhető összes érdekek is minél előbb érvényesülésre juthassanak, a javaslat 66. §-a szerint, az alakítás alkalmával csak hat igazgatósági tag választatik és az igazgatóság többi tagjait már az első üzleti évet követő rendes évi közgyűlés fogja megválasztani. Az előadottakból kitűnik, hogy a javaslat II. czíme, mely a központi szövetkezeteket tárgyalja, képezi a javaslatnak egyik legfontosabb alkatrészét, mert ez lesz hivatva a belépő szövetkezeteknek azon erkölcsi és anyagi eszközöket nyújtani, a melyekkel egészséges alapon leendő fejlesztésük lehetővé tétetik. Innét van, hogy a jav.islat, *a, szövetkezeteknek a központba történendő belépésére oly nagy súlyt fektet, mert csakis igy vethetők alá hathatós ellenőrzésnek és csak ez altul lesz megadva a garantia arra, hogy tényleg a rendeltetésüknek megfelelőleg fognak működni.