Képviselőházi irományok, 1896. XIII. kötet • 361-387. CXVIII-CXXVII. sz.

Irományszámok - 1896-381. Törvényjavaslat a pestis elleni védekezés tárgyában, Velenczében 1897. évi márczius 19-én kötött nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről

380 381. szám. Melléklet a 381. számú irományhoz. Indokolás, „a pestis elleni védekezés tárgyában Yelenczében 1897. évi inárczius 19-én kötött nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről" szóló törvényjavaslathoz. A jelen nemzetközi megállapodás ujabb lánczszemet képez azon kiterjedt mérvű óvóintézkedések sorában, melyeket az európai államok — az ázsiai államok közül a legközelebb érdekelt Perzsiának is hozzájárulásával — az Ázsiából eredő járványos betegségek ellen vállvetett erővel egymásután életbe léptetnek ; egyúttal haladást is jelent abban a tudomány és gyakorlat által egyaránt igazolt irányban, hogy valamint a magánjogi viszonyokban, úgy a nemzetközi jog terén is a legszorosabb és legkiterjedtebb szövetkezés mellett lehet csak igazi eredményeket elérni. Ha valahol, úgy épen a nemzetközi egészségügy terén van létjogosultsága ez utóbbi iránynak; leginkább pedig az Ázsiából jövő járványokkal szemben, melyek az elmúlt századokban is többször öldöklő pusztításokat vittek véghez az európai kontinensen, s melyek ma a sűrű világforgalom melleit, kétszeres, sőt kiszámithatatlan veszélylyel fenyegetnek. A jelen egyezmény ama nagy járványos betegség behurczolásának és terjedésének megakadályozásával foglalkozik, mely Európában az ó-, közép- és újkorban fellépett valamennyi fertőző betegség között a legrémesebb emléket hagyta hátra: tudniillik a pestis (dögvész) vagy, a mint középkori népnyelven nevezték, a fekete halál elleni védekezéssel. A járványok történetének tanúsága szerint a pestis is azon — főleg a meleg égalj alatt otthonos — járványos betegségek közé tartozik, melyek egyes földrajzi területeken, gyakran hosszabb időn át, de állandóan lappangó fészkekkel birnak, s a melyek időnkint, eddigelé kellőleg fel nem deritett tényezők hatása alatt, hirtelen mint rosszindulatú járványok törnek ki, s keletkezési helyükről elhurczoltatván, néppusztitó »pandemia« gyanánt tizedelik meg az általuk meglepett országok lakosságát, daczolva az orvosi tudomány összes erőkifejtésével, mely eddigelé e téren számbavehető sikert felmutatni nem képes. Ily körülmények között a közegészségügyi igazgatás van hivatva a fenyegető vészszel megbirkózni és terjedésének gátat vetni, s alapos a remény, hogy ezen feladatának sikeresen meg is fog felelhetni. • A legutóbb fellépett pestis járványok beható tanulmányozása ugyanis kétségen kivül megállapította azt, hogy a vész nem — mint azt annak előtte tévesen hitték — a levegő útján, hanem fertőzött egyének, illetve állatok s az ilyenekkel érintkezésbe jött úgynevezett ragályfogó tárgyak elhurczolása útján terjed tova.