Képviselőházi irományok, 1896. XIII. kötet • 361-387. CXVIII-CXXVII. sz.

Irományszámok - 1896-379. Törvényjavaslat a gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről

278 379. szám. szabályellenes volta akár közvetlenül, akár károsító következményeiben észleltessék; azontúl pedig jogot adni a határozat elleni fellépésre, méltánytalanságra vezetne, a mennyiben a társaságot hosszas bizonytalanságnak tenné ki, s a már régen végrehajlott határozatokat is sújtaná, sőt esetleg nemcsak a tagok, hanem a hitelezők érdekeit is sértené. A javaslat egyébiránt csak a megsemmisítési kérvényt és a tagok kereseti jogát korlátozza; a társaság keresete elleni kifogásolási jog ellenben fentartatik mindaddig, a míg a társaság keresete el nem évült. IV. Fejezet. Igazgatóság és felügyelő bizottság. (30-38. §§.) A keresk. törvény a szövetkezet igazgatóságának és felügyelő bizottságának szervezetére, jogaira, kötelességeire és felelősségére nézve szintén a részvénytársaságra vonatkozó határozatokra utal (241., 244. §§.), melyeket csak két új szakasz felvételével egészít ki. Minthogy a keresk. törvénynek ezen első sorban a részvénytársaságra szabott rendelkezései a javaslat által szabályozni kivánt szövetkezetek természetének és czéljának nem mindenben megfelelők, szükségesnek mutatkozik azokat több tekintetben kiegészíteni és módosítani. 1. A 30. §. mindenekelőtt azt az eltérést tartalmazza, hogy az igazgatóságnak legalább 3 személyből kell állania, a kik közül legalább egynek a szövetkezet tagjának kell lennie s a kik csak erkölcsi és vagyoni tekintetben kifogástalan magyar honpolgárok lehetnek. A hármas szám oly minimum, melyet már a kölcsönös ellenőrzés is indokol, mig oly különleges körülmények, melyek az ügyvezetésnek egy kézben való összpontosítását követelhetik, a hitelszövetkezeteknél nem igen fordulnak elő. Hogy pedig legalább egy tagnak a szövetkezet tagjának kell lennie, az azért szükséges, nehogy az egész igazgatóság oly egyesekből álljon, a kik a szövetkezet czéljában közvetlenül nincsenek érdekelve. A mi a magyar honpolgárság követelményét illeti, ezt már csak az üzlet területi korlátozása is eléggé indokolja, mig az erkölcsi és vagyoni kifogástalanság, melyet a czégjegyzékbiróság a czégügyekben megengedett jogorvoslat fentartása mellett, szabad belátással fog megbírálni s melyet épen azért részletezni fölösleges, biztosítékot akar nyújtani kétes jellemű és csak önző czéljaik kielégítésére törekvő emberek választása ellen. Ugyancsak az ilyen elemek távoltartására és a szövetkezetek humanistikus jellegének megóvására szolgál végül a javadalmazásnak a tiszta jövedelem legfelebb 10°/o-ában való korlátozása, mely azért még mindig elégséges, hogy oly férfiak is szentelhessék idejüket a szövetkezeteknek, a kik rá vannak utalva arra, hogy kereset után járjanak. Az említett jövedelemhányad egyébiránt nem zárja ki, hogy az igazgatóság javadalmazására határozott összegben vagy pl. jelenléti bárczákban állapíttathassák meg, feltéve, hogy ezen összegek a tiszta jövedelem lO°/o-át meg nem haladják. 2. A mi az igazgatóság alkalmazásának módját és tartamát illeti, erre nézve a javaslat 31. §-a három eltérést tartalmaz a keresk. törvényből: 1. hogy az igazgatók mindig a közgyűlés által választatnak, tehát még az első igazgatóságra nézve sincs fentartva az alapítók kinevezési joga, nem forogván fenn a szövetkezeteknél az a vagyonérdek, a mely az ily kinevezési jogot, miként a részvénytársaságnál, indokolttá teszi. Csak a központi intézettel szemben tétetik kivétel az 55. §-ban, mely szerint az a kötelékébe tartozó szövetkezetek igazgatóságába és felügyelő bizottságába egy-egy tagot nevezhet ki; 2. hogy az igazgatóság tagjai legfellebb 3 évre választhatók, a mi indokolva van a szövetkezet különleges jellege által, mely a tagoknak