Képviselőházi irományok, 1896. XIII. kötet • 361-387. CXVIII-CXXVII. sz.

Irományszámok - 1896-379. Törvényjavaslat a gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről

379. szám. 279 a szövetkezet ügyeiben való élénk részvételét és érdeklődésüknek állandó ébrentartását igényli és a melylyel nem egyeztethető össze, hogy az igazgatósági állások, miként a részvénytársaságoknál, állandó hivatalok legyenek. A fizetés csak csekély összegben lévén megállapítható, az igazgatók érdeke alig jöhet szóba, a szövetkezet érdeke pedig azért nem szenved, mert az érdemes igazgatókat újból meg lehet választani; 3. hogy az igazgatósági tagok elmozdítása minden kártérítési igény kizárásával van kimondva, a mit egyrészt az a tekintet igazol, hogy a közgyűlés szabad elhatározásában ne korlátoztassék, másrészt a szövetkezetek humanistikus természetének megfelelő az a felfogás hoz magával, hogy az igazgatósági állás még akkor is, ha fizetéssel jár, nem közönséges szerződési viszony, hanem tiszteletbeli állás, melyhez nemcsak a megbízás, hanem a szolgálati alkalmazás czímén sem lehet jogot formálni. * 3. A 32. §. az igazgatóság ez ég jegyzéséről és képviseletéről szól s abban különbözik a kereskedelmi törvénytől, hogy okvetlenül két tag együttes aláírását követeli, a mi a könnyelmű eljárás ellen némi garantiát képez. Kimondja egyúttal, a mi a gyakorlatban eddig is el volt ismerve, hogy a czégjegyzésre való jogosultság a nem írásban tett nyilatkozatoknál is irányadó. 4. A 33. §. a mérleg felállításánál követendő főszabályokat tartalmazza és pedig a kereskedelmi tőrvény 199. §-a alapján, mely a szövetkezeteknél eddig is irányadóul tekintetett, habár arra kifejezett utalás nem történt. Eltérés csupán a 3. pontban van, mely az öt évre felosztható költségek közé az alapítási költségeket is sorolja, nehogy azok a szövetkezetet mindjárt kezdetben túlságosan terheljék; továbbá a 4. pontban annyiban, a mennyiben a részvényekre történt befizetéseknek az üzletrészekre történt befizetéseket substituálja ; végre az 5. pontban, mely az üzletrészekre még befizetendő összegeket a követelések közé csak annyiban engedi felvétetni, a mennyiben már az üzleti évben esedékesekké váltak. Ezen eltérés oka, hogy a tag esetleges kilépése esetében a további befizetés kötelezettsége megszűnik. 5. A 34. §. az igazgatósági tagok felelősségére voaatkozik, s abban tér el a kereskedelmi törvénytől, hogy az ellenük támasztható kereseteket 3 évi elévülés alá veti, nem mutatkozván méltányosnak, hogy ők eljárásukért a közönséges elévülési idő leteltéig vonathassanak felelősségre. A 2. bekezdés egyúttal közelebbről határozza meg, hogy mikor léphetnek fel az igazgatóság tagjai ellen az egyes tagok a nekik okozott kár megtérítése iránt ? A javaslat azt a sokat vitatott kérdést, vájjon a részvényesek, illetve szövetkezeti tagok egyenként általában felléphetnek-e az igazgatóság tagjai ellen, a helyes felfogással megegyezőleg általában igenlő értelemben dönti el, mert bár a társaság a tagoktól különálló jogi személy, s az igazgatóság tagjai magának a társaságnak megbízottai, s az általuk hivatalos minőségben elkövetett jogsértés is maga a társaság ellen van elkövetve, ez mégis csak jogformai tekintetben áll, mert anyagilag kétségkívül a tagok azok, a kik a társasági czél igazi hordozói, s a kiknek érdekeit az igazgatóság előmozdítani köteles. A jogi formalismust túlhajtani itt annál kevésbé helyes, mert maga után vonhatja azt, hogy az egyes tagok a legnyilvánvalóbb visszaélések és károsítások ellen is védtelenek maradnak, köztudomású dolog lévén, hogy a közgyűlés a legtöbb esetben az igazgatóság befolyása alatt áll. Másrészt azonban a tagoknak mégis csak akkor adható külön kereseti jog az igazgatósági tagok ellen, ha oly kárról van szó, mely közvetlenül nekik, s nem csupán a társaságnak okoztatott, s a mennyiben a tagoknak okozott kár a társaság kárában benfoglaltatik, csak abban az esetben, ha a közgyűlés a kereset megindítását mellőzi, mert különben kettős kereset és kártérítés foglalna helyet. 6. A 35. §. az igazgatóság által alkalmazott megbízottakról és hivatalnokokról szól, kimondván határozottan, hogy az igazgatóság ezeknek eljárásáért ép ugy felelős, mintha maga járt volna el.