Képviselőházi irományok, 1896. XIII. kötet • 361-387. CXVIII-CXXVII. sz.

Irományszámok - 1896-379. Törvényjavaslat a gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről

270 379. szám. foglalhassanak, ha azok ugyanazon vagy legalábh a szomszédos körjegyzőséghez, HorvátSzlavonországokban közigazgatási községhez tartoznak vagy közvetlenül határosak, mely utóbbi rendelkezés különösen arra az esetre vonatkozik, ha kisebb község valamely város vagy nagyközség közvetlen közelében fekszik; II. Fejezet. A tagok jogviszonyai. (8—24. §§.) 1. A javaslat 8. §-a mindenekelőtt a szövetkezetbe való belépés feltételeit állapítja meg, a mire nézve a kereskedelmi törvény intézkedést nem tartalmaz. Túlságos korlátok felállításától a javaslat tartózkodik. Mindössze azt a három kelléket követeli a belépőtől, hogy 1. teljeskorú legyen, beleértve a nagykorúsítás eseteit, továbbá azokat az eseteket, melyekben valaki az önálló iparűzés által válik teljeskorúvá (1884: XVII. t.-cz. 2. §.), 2. a szövetkezet kerületében állandóan lakjék, 3. vagyona fölött szabadon rendelkezzék. Az első és harmadik kellék ugy a tagsággal járó kötelezettségek elvállalására való tekintettel, mint a szövetkezet czéljának kellő átértéséhez és a tagoknak biztosított jogok átgondolt gyakorlásához szükséges. A második kellék összefügg a 7. §-ban már ismertetett azzal a rendelkezésével, hogy a szövetkezet működését a székhelyéhez tartozó kerületen túl ki nem terjesztheti. Magától értetődik, hogy az alapszabályok még egyéb kellékeket állapithatnak meg, pld., hogy csak férfiak lehetnek tagok vagy az ipari hitelszövetkezeteknél az ipari foglalkozás természetére nézve; törvényben azonban több korlátot felállítani nem indokolt. A javaslat minden kétely eloszlása végett kimondja, hogy jogi személyek is lehetnek a szövetkezet tagjai, a mit annál kevésbé lehet kizárni, mert megtörténhetik, hogy a hitelszövetkezet tagjai külön fogyasztási, nyersanyag-beszerzési, értékesítési stb. szövetkezetet is alapítanak, a mely a hitelszövetkezet által, mint ennek tagja, pénzügyileg gyámolittatik; és hogy esetleg más testület vagy maga a község is akarja a szövetkezetet támogatni, pld. ha az utóbbi e czélra a birtokában levő italmérési kártalanítási kötvényeket hajlandó fordítani. 2. A javaslat 9. §-a a szövetkezet megalakulása után történő belépés módját szabályozza, a mire épugy, mint a szövetkezet alapításánál különös gondot kell fordítani. A kereskedelmi törvény általánosságban azt mondja ki, hogy a tagok belépéséhez írásbeli nyilatkozat szükséges. (224. §.) A javaslat megmaradt a kereskedelmi törvénynek azon az álláspontján, hogy a szövetkezetbe való belépés a belépő és a szövetkezet közti szerződés, melynek perfectiójához lényegileg nem kell más, mint a szerződések létrejöttéhez általában, t. i. a megfelelő nyilatkozat és annak elfogadása, de a tagsági minőség és megszerzésének dőpontja tekintetében felmerülhető kételyek eloszlatása végett tüzetesebb rendelkezéseket állapit meg abban az irányban, hogy a belépés egyrészt teljes bizonyítékul szolgáló alakban és kellő megfontoltsággal és tájékozottsággal történjék, másrészt, hogy úgy a belépni szándékozó, mint az érdekeltek mielőbb tudomást nyerjenek arról, hogy a tagsági minőség megszereztetett. Ehhez képest a javaslat 9. §-a szerint a tagsági minőség megszerzéséhez kívántatik: 1. két tanú előtt sajátkezű aláírással vagy kézjegygyei ellátott belépési nyilatkozat; 2. a nyilatkozattal kapcsolatos igazolása annak, hogy az alapszabályoknak a tagok jogaira és kötelezettségeire vonatkozó határozatai és a társaság vagyoni állapota vele közöltettek; 3. a belépés elfogadása az igazgatóság által, mely azonban arra, hogy a belépni szándékozó belépési nyilatkozatához kötve legyen, legkésőbb 30 nap alatt kell hogy történjék, a mi bőven elegendő arra, hogy az igazgatóság összehivathassék és a felvétel fölött határozhasson; 4. az elfogadásról való érte-