Képviselőházi irományok, 1896. XIII. kötet • 361-387. CXVIII-CXXVII. sz.

Irományszámok - 1896-375. Törvényjavaslat a Japánnal 1897. évi deczember hó 5-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződés beczikkelyezéséről

375. szám. 207 A pótegyezmény II. czikke azon tarifális vámkedvezmények ellenébén, melyeket Japán ezen pótegyezményben nekünk tesz, Japán részére a legnagyobb kedvezmény élvezetét, melyre a szerződés szerint csakis a szerződés összes határozatainak életbelépte után vagyis legkorábban 1899. évi július hó 17-től kezdve tarthatna igényt, már azon időponttól kezdve biztosithatja, melytől kezdve a fentebbi kedvezményes vámok a mi czikkeinkre alkalmazást fognak nyerni. Egyúttal némely fontosabb japáni árúczikkre nézve jelenleg fennálló szerződéses vámjaink, melyekre ezen czikkeknek a legnagyobb kedvezmény alapján különben is igényük van, kifejezetten is leköttetnek. Miután azonban ezen lekötésbe, mely tehát külön engedményt nem képez, esak azon időpontig kivántunk belemenni, a meddig kereskedelmi szerződéseink által különben is kötve vagyunk, és ezen határidőn túl teljesen szabad kezet kivántunk magunknak fentartani a jelén pótegyezménynek hatálya 1903. évi deczember hó 31-éig lett korlátozva. A pótegyezmény III. czikke az I. és II. czikkben felsorolt árúk részére a legnagyobb kedvezmény alkalmazását külön is biztosiija. A IV. czíkk a pótegyezmény érvényének idejét állapítja meg, kimondván azonban, hogy a mennyiben a bevitelnél alkalmazandó legnagyobb kedvezmény a részünkre szerződésileg fentartott jog alapján a pótegyezmény lejártát megelőzőleg mondatnék fel, ez esetben a pótegyezmény is 12 hónappal a felmondás után hatályon kivül lép. Megemlitendők még a szerződés kapcsán létesített és a jelen előterjesztésemhez 1—3 1 •/. alatt mellékelt nyilatkozat és jegyzékváltások, melyek útján további biztosítékok nyújtatnak arra nézve, hogy alattvalóink a dologi jogoknak ingatlanokra való szerzése tekintetében a belföldiekkel egyenlő elbánásban fognak részesülni és, hogy alattvalóink a kereskedelem és ipar különböző czéljaira ingatlanokat is használhassanak (1. jegyzékváltás 1. pontját), továbbá, hogy alattvalóink nem fognak korábban a consuli bíráskodás alól kivétetni és a japán bíróságok illetékessége alá helyeztetni; mig az új japán törvények egész terjedelmükben életbe nem léptettetnek, mi a japán bíróságoknak a jogrendszer teljes reformálása előtt való beavatkozását zárja ki. Miután a jelen szerződés megkötésével részünkre mindama jogok és előnyök biztosittatnak, melyek a Japánnal létesített új szerződések alapján az egyéb külföldi államok alattvalóit és kereskedelmét meg fogják illetni és a szerződésben azonkívül még a mi érdekeinket külQn is számba vevő kedvezmények állapittatnak meg, miután továbbá ezen szerződéses megállapodások módot nyújtanak arra, hogy kereskedelmünk egy általa eddig csak csekély mérvben igénybe vett, de nagy felvételi képességgel biró jelentékeny fogyasztási területen kínálkozó kedvező viszonyokat saját előnyére teljes mértékben kihasználhassa, miután végül ezen szerződéssel mindaz, mi a szóban forgó érdekeink gondos figyelembe vétele mellett az adott viszonyok közt elérhető volt, részünkre biztosíttatik, a nélkül, hogy ennek fejében más államoknál súlyosabb terhet vagy érdekeinket bármily tekintetben hátrányosan befolyásoló áldozatot hoznánk, mindezeknél fogva a Japánnal kötött ezen kereskedelmi és hajózási szerződésnek bemutatott törvényjavaslat elfogadása útján való jóváhagyását kérem. Budapest, 1898. április hó 10-én. Báró Dániel Ernő s. k. kereskedelemügyi m. Jcir. minister.