Képviselőházi irományok, 1896. XIII. kötet • 361-387. CXVIII-CXXVII. sz.
Irományszámok - 1896-375. Törvényjavaslat a Japánnal 1897. évi deczember hó 5-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződés beczikkelyezéséről
208 * 375, 1, melléklet. Déolaration concernant l'interprétation des articles XVIII et XXIII du Traité de commerce et de navigation conclu ce jourd'hui. Au moment de procéder a la signature du Traité de commerce et de navigation conclu ce jourd'hui entre l'Autriche-Hongrie et le Japon, les Soussignés déclarent qu'il est bien entendu que le réglement des questions, tant au point de vue de l'action privée que sous le rapport de l'action publique, qui surgiraient au Japon en matiére de la propriété industrielle ou commerciale dans la période tran r itoire s'écoulant depuis le moment oü l'artiele XVIII entrera en vigueur jusqu'á celui oű le dit Traité recevra la pleine exécution, appartiendra a la juridiction japonaise, pourvu que cetté juridiction sóit appliquée également aux sujets des autres Etats ayant conclu des Traités avec le Japon. Fait a Vienne en double expédition le cinq décembre 1897 correspondant au cinquiéme jour du douziéme mois de la trentiéme année de Meiji. (L. S.) Goluchowski m. p. (L. S.) K. Takahira m. p. 2. melléklei. Au moment de procéder k la signature du Traité de commerce et de navigation conclu, en date de ce jour entre l'Autriche-Hongrie et le Japon, le soussigné Ministre Impérial et Royal des affaires étrangeres de l'AutricheHongrie, désirant mettre hors de doute plusieurs questions traitées dans le courant des négociations, déclare qu'il a signé le dit Traité dans les suppositions suivantes; savoir que : szám. Nyilatkozat a mai napon kötött kereskedelmi és hajózási szerződés XVIII és XXIII. czikkeinek értelmezésére vonatkozólag. Az osztrák-magyar monarchia és Japán közt a mai napon kötött kereskedelmi és hajózási szerződés aláirásánál az alulírottak egyértelműen kijelentik, hogy a XVIII. czikk életbeléptetésének időpontjától az emiitett szerződés teljes hatályba helyezésének időpontjáig terjedő átmeneti időben, Japánban az ipari vagy kereskedelmi tulajdont, illetőleg úgy a magán-, mint a közjogi eljárás szempontjából felmerülő összes kérdések szabályozása a japán biráskodás körébe tartozik, feltéve, hogy ezen biráskodás azon többi államok alattvalói felett is ép úgy gyakoroltatik, melyek Japánnal szerződést kötöttek. Kelt Bécsben, kettős kiadásban, 1897. évideczember hó ötödikén, vagyis Meiji harminczadik éve tizenkettedik hónapjának ötödik napján. (P H.) Goluchowski s. k. (P H.) K. Takahira s. k. Az osztrák-magyar monarchia és Japán közt mai napon kötött kereskedelmi és hajózási szerződés aláirásánál az osztrák-magyar monarchiának alulírott császári és királyi külügyministere, azon kívánság által vezéreltetve, hogy az alkudozások folyamán tárgyalt több kérdés tekintetében kétség fel ne merülhessen, kijelenti, hogy a szerződést a következő feltevésekben irta alá, jelesen:
