Képviselőházi irományok, 1896. XII. kötet • 322-360. , CVIII-CXVII. sz.
Irományszámok - 1896-329. Törvényjavaslat az 1881:LIX. törvényczikk 3. §-ának módositásáról
58 329, szám. Az ide tartozó ügyek minőségének közelebbi feltüntetése végett a következőket jegyzem meg: A végrehajtási eljárás és a biztosítási intézkedések körébe eső határozatok, kivévén a végrehajtás során keletkezhető Ítéleteket és a tanácsülési elintézés körében általában meghagyott perbeli határozatokat, az előadóra, mint egyes-biróra lesznek bizva. Az e körbe eső határozatok legfontosabbika, az elrendelő határozat is oly egyszerű birói cselekmény, mely semmi irányban sem teszi szükségessé a tanácsülés igénybevételét és semmivel sem okolja meg az elintézésnek éppen ezekben az ügyekben felette hátrányos késleltetését. A javaslat egyes-birói elintézés alá juttatja az okiratok és értékpapírok (ideértve a váltókat, kereskedelmi utalványokat, közraktári jegyeket, zálogjegyeket stb.) megsemmisítése körül szükséges birói cselekményeket. Ezek a cselekmények tulajdonképen csak bizonyos tényeknek birói megállapítására szorítkoznak, nevezetesen hirdetmény kibocsátása, a hirdetményi határidő eredménytelen leteltének megállapítása és ennek alapján az illető okirat vagy értékpapír semmiségének kimondása. Ha pedig az eljárás folyamán a birtokos jelentkezése folytán vitás jogkérdéseket kell eldönteni, ezek a kir. törvényszék tanácsülése elé kerülnek. V Egyes-birói elintézés alá kerülnek a javaslat értelmében a kereskedelmi czégjegyzékek vezetésével járó perenkivüli birói cselekmények. A czégjegyzékek vezetése ugyanis lényegében inkább közigazgatási, mint birói tennivaló és csakis a nagyobb közhitelesség érdeke, a forgalom igényeinek erősebb biztosítása juttatta a kereskedelmi czégjegyzékek vezetését a bíróságok hatáskörébe. A czégjegyzékek nyilvánvaló rendeltetése az, hogy a kereskedők üzletére vonatkozó bizonyos közérdekű tényekről adjanak pontos felvilágosítást. A czégjegyzékbe való bejegyzést kérő bejelentési kérvények kellékei a törvényben és rendeletekben szabatosan elő lévén irva, azok elintézésére különös nehézséget nem okozhat, és igy tekintettel arra is, hogy a czégjegyzékbe való bejelentések gyors elintézése a közérdekben áll: nem lehet kifogást tenni az ellen, hogy a czégjegyzékek vezetése körüli birói cselekmények is egyes-bíróhoz utaltassanak. A javaslat a sommás végzések kibocsátását is egyes-biróra utalja. A váltóügyekben követendő eljárás tárgyában 1881. évi november hó 1-én 2851. I. M. E. sz. alatt kibocsátott igazságügyministeri rendelet 14. §-a szerint sommás eljárásnak csak minden lényeges kellékkel ellátott váltó alapján és csak abban az esetben van helye, ha a váltó ellen aggály nem forog fenn, a kereseti követelés és járulékainak megállapításához szükséges minden okirat (váltó, esetleg óvás, árfolyamjegyzék stb.) eredetiben mellékeltetik és a kereseti jog elévültnek nem mutatkozik. Annak megitéltetését tehát, vájjon valamely váltó alapján sommás végzés kibocsátható-e vagy sem, minden aggály nélkül lehet egyes-bíróhoz utalni. Mindezekben az ügyekben kevésbbé fontos kérdésekről van szó, mint a telekkönyvi ügyekben, a melyeket már mintegy egy évtized óta a törvényszékeknél egyes-birák látnak el a nélkül, hogy az elintézések megbízhatósága és alapossága tekintetében kifogás merült volna fel. A tapasztalás azt mutatja, hogy a mostani eljárás mellett az előkészítő jellegű s általában a chablonszerű, egyszerű előadmányok nagy halmaza sok tanácsülést vesz igénybe, tehát sok időbe is kerül. Ha a tanácsülések tárgyai kevesbedni fognak s kizárólag oly kérdésekre fognak szorítkozni, melyek mélyebbre ható megfontolást igényelnek: akkor feltehető, hogy a collegiális tanácskozás és határozathozatal színvonala is emelkedni fog.
