Képviselőházi irományok, 1896. XII. kötet • 322-360. , CVIII-CXVII. sz.
Irományszámok - 1896-347. A képviselőház közgazdasági bizottságának jelentése "a "Magyar Keleti Tengerhajózási Részvénytársaság"-gal kötött szerződés beczikkelyezéséről" szóló törvényjavaslat tárgyában
347. szám. 197 gazdasági viszonyaink és pénzügyi helyzetünk mellett a helyesebb, czélszerííbb s ennélfogva ajánlatosabb. Fiume levantei, egyptomi, keletindiai és kinai forgalma ma ugyanis aránylag még igen csekélynek mondható és mindenesetre még korántsem elég nagy arra, hogy külön hajózási vállalatok életképes működését csak némileg is biztosithatná, miért is ha ezen viszonylatokban önálló hajójáratokat akarnánk szervezni, ez az államnak olyan nagymérvű támogatásával lenne csak kivihető, mely támogatás az elérhető közgazdasági előnyökkel arányban éppen nem állana. Azonkívül, mihelyt mi a levantei és indo-kinai forgalomban az Ausztria által segélyezett osztrák Lloyd-társasággal szemben versenyjáratokat állítanánk fel, igen természetesen ezen társaság a magyar állammal szerződéses viszonyban álló összes magyar hajózási vállalatokkal szemben az egész vonalon a legvehemensebb versenyt inditaná, a minek végeredményében kétségkívül a magyar államkincstár fizetné meg az árát, a mennyiben aránylag igen csekély állami segélylyel fentartott hazai tengerhajózási vállalataink ezen versenynyel szemben csakis az állami segélyek tetemes felemelése által lennének a bukástól megmenthetők. A kormány tehát a bizottság véleménye szerint a magyar tengeri hajózási politika igényeit és viszonyait igen helyesen fogta fel akkor, a midőn a fentebb emiitett második módozatból kiindulva, a magyar kereskedelmi tengeri hajóraj szaporításával, egy új magyar tengerhajózási vállalat létesítésével az összes fontosabb relatiókban a magyar forgalmi igények kielégítését magyar hajózási vállalatokra bizva, a reánk nézve kisebb fontossággal biró fiume-levantei és finme — kelet-india — kinai forgalom lebonyolítását — mint az eddig is történt — kellő biztosítékok mellett az osztrák kormány utján az osztrák Lloydnak engedi át. A Vnskapu szabályozása folytán a hajózási út a Dunán egész a Feketetengerig megnyittatván, ez által a fiaméi mellett egy második alkalmas közlekedési vonalat kaptunk arra, hogy árúinkkal a tengerentúli piaczokon megjelenhessünk s ennek közgazdasági czélokra leendő lehető kihasználására mindenesetre törekednünk kell; mindazonáltal czólt tévesztenénk, ha a duna-feketetengeri forgalmunk fejlesztésével a fiumei piaczot 8 a fiumei útirányt akarnók versengetni. Sok évi fáradhatlan munka s az államnak nagy mérvben igénybe vett áldozatkészsége árán sikerült a fiumei útirány felhasználásával Magyarország és a tengerentúli piaczok között magyar hajókkal közvetített immár igen nagy fejlődésnek indult kereskedelmet és forgalmat létesítenünk, ezen a consolidatió utján lévő kereskedelmünket a feketetengeri forgalom emelése érdekében bénítani, fejlődésében megakasztani közgazdasági politikánk nagy tévedését képezné, miért is külön kiemelendőnek tartjuk, hogy a feketetengeri hajózásunk létesítése érdekében előterjesztett jelen törvényjavaslatnak nem lehet és nem is az a czélja, hogy Fiúméval szemben versenyt idézzen elő, hanem az, hogy gyors, olcsó, elég gyakori és biztos összeköttetések szervezése által a magyar iparnak megadjuk a módot arra, hogy természetes fejlődési terén a Keleten tért foglalhasson, magának piaczokat teremthessen. Ezek előrebocsátása után áttérhetünk a törvényjavaslat indokolásához csatolt egyezmények és a jelen törvényjavaslattal beczikkelyezendő szerződés fontosabb intézkedéseinek taglalására. »A kereskedelemügyi m. kir. minister és a kereskedelemügyi cs. kii*, rainister közt a mindkét részbeli szerződésszerűen segélyezett tengeri hajózási vállalatok tárgyában létrejött egyezmény* (l. melléklet) a magyar és az osztrák kincstár által segélyezett hajózási vállalatok működési terét e szerződésszerű szolgálatokra nézve akként osztja fel, hogy az osztrák Lloyd működési terét a Levante, Kelet-Iodia, Kina és Japán képezze, az »Adria« társaságét pedig Olaszország, Málta, Franczia- és Spanyolország, Nagy-Brittánia, Észak- és Nyagot-Afrika (Egyptom kivételével) és végül Észak-Amerika. Fiume-Triest és Brazilia, valamint a La Plata államok közt, miként eddi^ az »Adria« és a »Lloyd« társaságok egyenlő díjtételek mellett, ezentúl is váltakozva fognak járatokat fentartani.
