Képviselőházi irományok, 1896. XII. kötet • 322-360. , CVIII-CXVII. sz.

Irományszámok - 1896-347. A képviselőház közgazdasági bizottságának jelentése "a "Magyar Keleti Tengerhajózási Részvénytársaság"-gal kötött szerződés beczikkelyezéséről" szóló törvényjavaslat tárgyában

198 347. szám. A Feketetengeren triest-fiume-konstantinápolyi járatai folytatásaként Odessa, illetőleg Batnm és Konstantinápoly közt az osztrák Lloyd tarthatja fenn az összeköttetést, ezenkívül a Feketetenger semleges területnek tekintetik, a melyen mindkét fél subventionálhat hajójáratokat, mely kikötés a magyar forgalmi érdekek kellő kiszolgálhatására szolgál. Az egyezmény 4. és 5. pontjai alatt felsorolvák azon járatok, a melyeket az osztrák kormány a Fiúmén át menő magyar keleti forgalom kiszolgálására fog az osztrák Lloyd által fentartatni. Ezen járatok a magyar kereskedelmi érdekeknek az eddigieknél sokkal jobban meg fognak felelni, a mennyiben a triest-smyrna-i vonalon Fiumét az eddigi kétheti helyett hetenként, vagyis minden járaton fogja érinteni. A legfontosabb javítás azonban a keletindiai forgalomban constatálható, a mennyiben az eddigi kéthavi helyett havonként egyszer fog az osztrák Lloyd Triestbö'l Fiume érintésével Bombay—Colombo--Singapore—Hongkong-on át Shanghaiba, illetőleg Japánba és vissza járatokat inditani. Ezen járatok szaporítása és a hajókon a magyar szállítmányok részére rakterűiét biztosítása (13. pont) mulhatlannl szükséges, a mennyiben különösen czukorkivitelünk Indiába ujabban élénk lendületnek indult, mely kivitel istápolása nagy közgazdasági érdeket képez. Ezért azon áldozatot, hogy a Fiúmén át feladott árúk után tényleg megfizetett Suez-csatorna illetéket az osztrák kincstárnak megtérítsük, készséggel vállalhatjuk magunkra. Minthogy ezen egyezmény értelmében nyugot felé — Dél-Amerikát kivéve — rendes hajóösszeköttetések fentartása az osztrák Lloydnak meg nem engedtetik, szükséges az »Adria« m. kir. tengerhajózási társaságot arra kötelezni, hogy a Fiume és nyugot-európai kikötők közt fentartott némely járatain Triestet érintse (7. pont.). Az »Adria« társaság rendes járatain eddig is igen gyakran kénytelen rakományainak kiegészítése végett Triestet is felkeresni, ezen kötelezettség a magyar forgalmi érdekeknek ártalmára nincsen s az »Adria« társaságra nézve sem képez oly terhet, a melyért külön segélyezést igényelhetne. Északamerikai szerződéses járatok teljesítése az »Adria« társaság részére lett biztosítva (9. pont), minthogy azonban sem most, sem a legközelebbi jövőre, sajnos, mi kilátásunk sincsen arra, hogy Magyarország és Észak-Amerika közt oly árúcsere fejlődhetnék, a melyért érdemes lenne az »Adria* társaságot állami segélylyel fentartandó rendes hajójáratok berendezésére kötelezni, ezért helyesli a bizottság, hogy a kereskedelemügyi minister úr az »Adria« és az »AustroAmericana« társaság közt kötött és az Adria s vele a Fiúmén át irányuló forgalom érdekeit védő egyezményt (IV. melléklet) jóváhagyta. A mennyiben idővel Fiume és Észak-Amerika közt esetleg rendes hajószolgálat szerveztetnék, úgy mindenesetre már csak az államkincstár érdekében is kívánatos, hogy a segélyezendő magyar hajózási vállalat és az emiitett osztrák vállalat között ezen szolgálat tekintetében egyezség hozassék létre. Ezen egyezmény többi határozmányai külön indokolást nem igényelnek. Minthogy ezen •egyezmény a magyar kincstárnak — a Suez-csatorna illetékek megtérítése révén — némi habár csekély megterheltetését involválja, szükséges, hogy az országgyűlés ennek jóváhagyása fölött határozzon. Ezen egyezmény úgy tengeri hajózásunk, mint az államkincstár érdekeit teljesen kielégítvén, a bizottság tisztelettel annak jóváhagyó tudomásulvételét indítványozza. Külön ki kell emelnünk azon egyezményt, melyet a kereskedelemügyi m. kir. minister az »Adria« m. kir. tengerhajózási részvénytársasággal az 1891. évi XXX. t.-czikkbe iktatott szerződésben megállapított hajózási szolgálatnak a megváltozott forgalmi igényeknek megfelelő módosítása iránt kötött« (III. melléklet). Az »Adriá«-val kötött ezen szerződés 2. §-ában a ^kereskedelemügyi minister felhatalmazást íiyert arra, hogy a kereskedelmi viszonyok változásával egyes hajójáratok módosítását, illetve elhagyását és más járatokkal való pótlását a nevezett társasággal egyetértőleg elrendelhesse. Ezen jogával élt a kereskedelemügyi minister úr, a midőn az egyezmény 7. §-ában fel-