Képviselőházi irományok, 1896. XII. kötet • 322-360. , CVIII-CXVII. sz.
Irományszámok - 1896-343. Törvényjavaslat a polgárositott magyar határőrvidéken fennálló házközösségi intzménynek megszüntetéséről szóló 1885:XXIV. t.-cz. némely rendelkezéseinek módositása és kiegészitése tárgyában
176 343. szám. helye; a házközösségi vagyon tehát mindenekelőtt — a fennebb ipéldát tartva szem előtt — négy részre oszlik és egy-egy negyedrészt kap a tágsági jogosultsággal biró három gyermek, egy negyedrészt pedig az atyának hagyatéka és ebben az atyai negyedrészben azután az öt gyermek egymás közt egyenlő arányban örököl; a végeredmény tehát az lesz, hogy a tagsági jogosultsággal nem biró két gyermeknek fejenkint egy huszadrész jut, mig a tagsági jogosultsággal biró három gyermek osztályrésze, beleszámítva a tagsági jogosultsága alapján nyert jutalékot is, Y20 4- V 4 = 6 / 20 r ^ 8zt tesz ki s igy ezek a gyermekek fejenkint hatszor annyit kapnak, mint később született testvéreik. Ilyen és hasonló anomáliáknak az esetek egy jó részére nézve elejét lehetne venni administrativ utón is, annak elrendelésével, hogy a hivatalos beavatkozást minden még meg nem szüntetett házközösségre vonatkozólag azonnal meg kell kezdeni. Minthogy azonban az igy tömegesen megindított ügyek túlnyomó számát hevertetni kellene mindaddig, mig a sor reájuk kerül, minthogy továbbá az ügyeknek ámbár pusztán formaszerfí megindítása a feleknek és hatóságoknak mégis megterheltetésével jár, minthogy végül egyik-másik ügy a formaszertí megindítás alól könnyen kimaradhat: sokkal helyesebbnek mutatkozik a kérdést törvényhozási utón rendezni és azt kimondani, hogy a házközösség megszüntetésére irányuló hivatalos beavatkozással az 1885: XXIV. t.-cz. szerint járó joghatály a jelen törvényjavaslat alapján alkotandó törvény életbeléptének napján áll be mindazokra a meg nem szüntetett házközösségekre nézve, a melyeknek megszüntetése végett a hivatalos beavatkozás az emiitett napon túl veszi kezdetét. Vannak azonban az 1885: XXIV. t.-cz. szerint igények, melyekre nézve nemcsak az szükséges, hogy a hivatalos beavatkozás alkalmával létezzenek, hanem az is, hogy megállapításokat az érdekelt fél kérje. Igy, ha az a gyermek, kinek házastársa van, de leszármazója nincsen, nem kéri az 1885: XXIV. t.-cz. 27. §-ának alkalmazását, akkor osztályrészét nem kapja meg teljes tulajdonul, hanem osztályrésze atyjának és az atya többi gyermekeinek osztályrészével egyesítve az atya tulajdonába adatik át. Ilyen esetekre való tekintettel alkalmat kell adni az érdekelteknek, hogy kérelmüket az új törvény életbelépte után is előterjeszthessék. Ezért van szükség a törvényjavaslat 13. §-ának 2. bekezdésére, mely akképen rendelkezik, hogy oly igény, melyet a hivatalos beavatkozás alkalmával kell érvényesíteni, az új törvény életbelépte után csak akkor érvényesíthető, ha az már az új törvény életbeléptének napján létezett. A 14, §-hoa. Az 1885 : XXIV. t.-cz. a házközösségek megszüntetése iránt indított ügyek előkészítését a községi elöljáróságokra bizza, melyek másnemű teendőik mellett a tapasztalat szerint csak mellesleg foglalkozhatnak ezekkel az ügyekkel. Az ügy érdekében áll tehát, hogy az a működési kör, melyet eddig a községi elöljáróság a házközösségi ügyek előkészítése és végrehajtása körül gyakorolt — a házközösségi vagyon becslésének a helyszínén levő elöljáróság által olcsóbban végezhető feladatától eltekintve — arra a hatóságra bizassék, mely magának az ügy érdemének eldöntésére van hivatva. Ugyanez a szempont volt döntő abban a tekintetben is, hogy a megszüntetett házközösség vagyonának átadása körül az 1885 : XXIV. t.-cz. 44. §-a értelmében eddig a községi elöljáróságra háruló teendőket a törvényjavaslat szintén a főszolgabíróra bizza. A 15. §-hoz. Az 1885 : XXIV. t.-cz. 2. §-ának utolsó bekezdése akképen rendelkezik, hogy »az elhunyt házközösségi tagnak végrendeleti örökösei együttvéve csak egy szavazattal birnak«. Nem szól azonban a törvény arról, vájjon a törvényes örökösök birnak-e szavazati joggal.
