Képviselőházi irományok, 1896. IX. kötet • 230-268., LXXXVIII-XCV. sz.
Irományszámok - 1896-237. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a szatmár-fehérgyarmati helyi érdekű gőzmozdonyú vasut engedélyezése tárgyában
237. szám. 117 Görbületeknél a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesbitendö. A töltések, azok magasságához és anyagához képest l 1 /* vagy l 1 /* lábas lejtőkkel létesítendők, kivéve az ártéren átvonuló töltéseket, melyek a Szamos felőli oldalán 3 lábas, az ellenkező oldalon pedig 2 lábas lejtőkkel készítendők. A bevágások lejtői az anyag nemének és minőségének megfelelően állitandók elő. A vízszintesben vagy csekély esésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel tervezendők és készítendők. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, a töltés felőli lejtők ellenben ugyanoly rézsüvei készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagárkok továbbá oly módon létesítendők, hogy azokból a viz lehetőleg lefolyást találjon, a nélkül azonban, hogy káros vízfolyások keletkezhessenek. A töltés lába és az esetenként mellette nyitandó anyagárkok közt. legalább 0-8 m széles padka hagyandó és ugyanily szélesnek kell lenni a kisajátítási vé'szalagnak is. Mindennemű anyag termelési és lerakási helyek mindig a földterületek lehető kimélésével, köz- és magánérdekek károsítása nélkül, valamint akként választandók, illetve állapitandók meg és ugy létesítendők, hogy azok a közlekedésre és vízlefolyásra, valamint a pályatest és tartozékainak megfelelő és czélszerű előállítására és fentartására nehézséget, akadályt vagy veszélyt ne képezhessenek, — továbbá hogy azok minél rendesebb és szabályopabb alakkal és fenékkel, illetve koronával bírjanak. Megállapíttatik továbbá, hogy nem szabad anyaglerakási helyeket akképen elhelyezni és az anyaglerakást olyképen eszközölni, hogy az által a pályának hóval vagy futóhomokkal való befuvása előidéztessék vagy fokoztassék. Az anyagárkok és egyéb anyagnyerési helyek mindenütt, a hol az lehetségesnek és szükségesnek fog találtatni, megfelelő mérvben és módon viztelenitendók lesznek, olyképen azonban, hogy az által más érdekek sérelmet ne szenvedjenek. Szálas vagy csemete-erdőket átmetsző vagy érintő pályarészek mentén azon védszalagok, a melyeken biztonsági tekintetekből az erdő kiirtandó, az elhatárolási szabályzatban előirt szélességben beváltindók, illetve kisajátitandók és mint pályatulajdon elhatárolandók. Ezen beváltás, illetve kisajátítás csak abban az esetben mellőzhető, ha a szabályszerű védszalagok területére nézve az illető erdőbirtokosoktól jogérvényesen kiállított és a központi telekkönyvben a vasút javára bekebelezendő szolgalmi nyilatkozatok szereztetnek be, a melyek értelmében a védszalagok területének be nem ültetése, illetve be nem fásítása örök időkre biztosíttatik. Csuszamlások vagy más természetű deformatiók meggátlása, illetve elhárítása és megszüntetése czéljából úgy töltéseknél, mint bevágásoknál megfelelő óvintézkedések, valamint a szükséges vízmentesítési és biztosítási munkák alkalmazandók. Az illető belvizterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszin legalább O'so méterrel a legmagasabb ár, illetve belvizállás felett lesz tartandó, és úgy ilyen helyeken, valamint általában mindenütt ott, a hol azt a helyi viszonyok és körülmények bármi oknál fogva megkövetelik, a pályatest és tartozékainak lejtői a szükséghez képest biztositandók. A hó- vagy futóhomok-befuvásnak különösen és nagyobb mértékben kitett vonalrészeken a befuvás meggátlására szükségeseknek mutatkozó munkák és egyéb védő intézkedések a pálya építése közben vagy műszaki felülvizsgálatának eredménye alapján fognak megállapittatni és elrendeltetni. A műtárgyak hordszerkezeteinek alsó éle és a legnagyobb ár — illetve belvizek színe között — az érintett vízfolyások vagy belvizek természetéhez és fontosságához, valamint a különböző műtárgyak nagyságához és a még egyébként figyelembe jövő viszonyokhoz és körül-
