Képviselőházi irományok, 1896. IX. kötet • 230-268., LXXXVIII-XCV. sz.
Irományszámok - 1896-237. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a szatmár-fehérgyarmati helyi érdekű gőzmozdonyú vasut engedélyezése tárgyában
118 237. szám. menyekhez képest — átereszeknél és kisebb hidaknál Q*»—Í*o m., nagyobb hidaknál pedig legalább l*o méter nyilt magasság maradjon. , Mindazon helyeken, hol a pálya folyókat, patakokat vagy egyéb vizfolyásókat megközelít, a partok leválás és kimosás ellen kellően biztositandók. Folyók, patakok és egyéb vízfolyásoknak az áthidaláshoz csatlakozó, valamint a vasút által megközelített egyéb részei is — a vizlefolyási és helyi viszonyok, nemkülönben a biztonsági követelmények figyelembevételével megállapítandó szükséghez képest — a pálya egyik vagy másik, esetleg mind a két oldalán megfelelő hosszban, irányban és módon szabályozandók, valamint a szükséges biztosítási és védmüvekkel látandók el. Egyben megállapíttatik, hogy mindazon esetekben, a midőn a pályatengelyre merőlegesen álló műtárgyaknak előállítása csak az áthidalandó vízfolyások oly mérvű és irányú áthelyezésével, illetve szabályozásával volna lehetséges, mely a vízlefolyásra vagy más tekintetben zavarólag és károsan hathatna, általában pedig sérelmekre szolgáltathatna okot, a helyi viszonyoknak és a még egyébként figyelembe jövő körülményeknek megfelelő irányban a pályatengelyre ferdén álló műtárgyak lesznek tervezendők és építendők. Ferde műtárgyaknál az előirt tiszta nyílás nem a pályatengelyben, hanem mindig az illető átereszek vagy hidak tengelyvonalára merőlegesen mérve értetik., Általában a pálya testében beépítendő műtárgyak mindenütt ott, a hol a kellő szerkezeti és átfolyási, illetve átjárási magasság rendelkezésre áll, vagy az a műtárgyak csekély eltolásával, illetőleg az azok alatt elvezetendő vízfolyások, utak stb. még megengedhető áthelyezésével vagy lemélyitésével elérhető, és ha esetenként különleges helyi körülmények vagy más alapos okok nem teszik kívánatossá avagy szükségessé, hogy úgynevezett nyilt szerkezetű műtárgyak alkalmaztassanak, mint fedett vagy boltozott átereszek — és pedig kőből, illetve téglából — legalább 0'6o m. magas felültöltéssel állitandók elő, azonban ilynemű műtárgyak helyett, ha azok csak csekélyebb mennyiségű és magasságú viz levezetésére szolgálnak, bezárólag l-o nyilasig és szintén a fentebb előirt felültöltéssel, beton- vagy vascső-átereszek is lesznek építhetők. A nyilt vasúti műtárgyak hidfői, szárnyai és pillérei kőből, illetve téglából falazva, hordszerkezetei pedig bezárólag 2*o m. nyilasig tölgyfából és ennél nagyobb nyilasoknál vasból létesítendők. Általánosan kiköttetik, hogy hidpadlózatokhoz és hidlásokhoz, valamint feltéve, hogy ezen vonalon közúti faműtárgyak alkalmazása egyáltalában meg lesz engedve — hidjármakhoz, hídfőkhöz és jégtörőkhöz is csak tölgy- vagy vörös fenyőfát szabad használni. A szabványrajzok vagy építési részlettervek megállapításaihoz avagy az elrendeléshez képest különösen nagyobb nyílású vagy magasságú, valamint állomások és kitérők közelében fekvő műtárgyak is megfelelő korlátokkal látandók el. A nyilt vasúti átereszek és hidak hordszerkezetei általában 5.000 kilogramm keréknyomás és a szabályszerű terhelési Séma, illetve igénybevételek alapulvételével számitandók és gzerkesztendők. Oly vonalrészeken, a melyeken elsőrendű vasúti felépítmény lesz alkalmazandó, a pályatest és a vasúti műtárgyak is elsőrendű vasutaknak megfelelően állitandók elő. Útátjárók, párhuzamos utak, útszabályozások és állomási hozzájáró utakban, a szükséghez képest megfelelő számú és nyílású átereszek vagy hidak építendők, melyek, ha azok felett nincs feltöltés vagy ha azokra nézve más helyen eltérő megállapítás nem történik — a fahidak, illetve alkatrészeik anyagnemére vonatkozólag fentebb álló általános kikötés betartása mellett, egészen fából is készíthetők lesznek. Feltöltés által fedett közúti műtárgyakra nézve a hason nemű és szerkezetű vasúti átereszekre vonatkozólag előirt feltételek mérvadók*