Képviselőházi irományok, 1896. VIII. kötet • 195-229., LIV-LXXXVI. sz.

Irományszámok - 1896-201. Törvényjavaslat a nyomdatermékek tudományos czélokra szolgáló köteles példányainak beküldéséről

78 201. szám. egyes művek tönkre mehetnek vagy elkallódhatnak. — Minthogy a köteles példányok beszolgáltatása a nemzeti irodalom és művészet sokszorositott emlékeinek teljes megőrzésében birja legfőbb indokát, az emiitett esélyek káros következményeinek elhárítása végett valamennyi európai államban nem egy, hanem több nyilvános könyvtár részesül köteles példányokban. — Fontossággal bir az is, hogy necsak a központi nagy gyűjtemények, hanem az egyes vidéki gyűjtőhelyek mentől könnyebb hozzáférhetést biztosítsanak a tudományos kutatásnak. A jelenleg érvényben levő európai törvények, melyek a sajtószabadságra, vagy a szerzői jog védelmére vonatkoznak, a köteles példányok beszolgáltatását e közművelődési és tudományos czélra biztosítják. E köteles példányok száma: Francziaországban minden nyomtatványból 2, illetőlég zeneművekből és metszetekből 3, az időszaki sajtótermékekből pedig 6 (Loi du 29 juillet 1881); a német birodalomban C3ak az időszaki sajtótermékekből kell 1 példányt beszolgáltatni (Reiehspressgesetz 7. Mai 1874), de azonkívül az egyes államokban külön törvények s rendeletek intézkednek a tudományos czélú példányokról; az 1862. deczember 17-iki osztrák sajtótörvény tudományos czélokra 4 s azonkívül az időszaki sajtótermékekből még egy felügyeleti példány beszolgáltatását követeli meg; Angliában a beszolgáltatandó köteles példányok száma 5 (1842. július 1-i törvény); Oroszországban pedig a censuráról és a sajtóról szóló 1886-iki törvény szerint minden nyom atványból 5, szakművekből pedig 9, s illetőleg 11 példány beszolgáltatása kötelező. Sem a sajtórendészeti felügyelet, sem a szerzői jog védelme szempontjából nem volna szükséges a nyomdatermékek köteles példányaiból egynél többnek beszolgáltatása. — Az idézett törvények rendelkezéseiből kétségtelen, hogy e példányok bekövetelésének tisztán tudományos alapja vau, a mennyiben azok nemcsak a nagy központi, hanem a vidéki (tartományi, egyetemi) könyvtárak gyarapítására szolgálnak. — Az európai államokban e tudományos czélú köteles példányoknak törvényes szabályozása százados hagyományban gyökerezik s a beszolgáltatásra a kiadót vagy nyomtatót annak elmulasztásáért pénzbüntetés terhe alatt kötelezik a legújabb törvények is, mert ily büntetőjogi következmény nélkül, a beszolgáltatásnak legfőbb czélja, a nyomdatermékek összeségének gyűjtése és megőrzése az utókor számára, sehol sem volt biztositható. Hazánkban is már e század elejétől fogva történtek ismételt intézkedések a nyomdatermékek kötelező beszolgáltatásai ránt. — 1804-ben rendelte el először a helytartótanács, hogy a nyomdatulajdonosok a Nemzeti Múzeum Széchenyi könyvtárának a nyomtatványok egy-egy példányát beküldjék. — Azonban e rendeletnek megismétlése 1813-ban s az 1827-iki országgyűlési határozat sem vezetett kellő eredményre. Később az 1840. évi VI. és az 1848. évi XVIII. t.-czikkek rendelkeztek a nyomdatermékek köteles beszolgáltatásáról. — Az előbbi törvény 11. §-a szerint: »A Magyarországban és ahhoz kapcsolt részekben kinyomtatott minden munkából a magyar tudós társaságot egy példány illeti meg*; — az utóbbi (sajtótörvény) 40. §-ának második bekezdése szerint pedig: » . . . Úgy a nyomtatványokból, mint az ábrázolatokból két (2) példány a helybeli hatóságnak átadandó, egyik a hatóságé, a második a Nemzeti Múzeumé lesz.« Ez idézett s jelenleg is érvényben levő törvények e szerint hazánkban a beszolgáltatandó köteles példányok számát háromban állapítják meg, melyek közül egy sajtórendészeti czélból a »hatóság«-ot, tudományos czélból pedig egy a Magyar Nemzeti Múzeumot s egy a Magyar Tudományos Akadémiát illeti meg. Eltekintve azonban attól, hogy ez elavult rendelkezések a beszolgáltatás kötelezettségét kellő szabatossággal meg nem határozzák, de nem feleltek meg a czélnak azért sem, mert a beszolgáltatás kötelezettségét a törvény büntetőjogi következménynyel nem hatályositotta és ezért sem a Nemzeti Múzeum, sem a Tudományos Akadémia a törvényben biztosított jogának érvényt nem szerezhetett. — A nyomdatermékek beszolgáltatása az idézett törvények meghozatala óta is oly hiányosan történt, hogy azoknak teljes összegyűjtése meg nem valósulhatott.