Képviselőházi irományok, 1896. VIII. kötet • 195-229., LIV-LXXXVI. sz.
Irományszámok - 1896-197. Törvényjavaslat a marmarossziget-kőrösmező-határszéli államvasuti vonal épitésénél felmerült kiadási többletek fedezéséről
62 197. szám. Minthogy a vállalat kártérítési igényeinek túlnyomó részét napszámdrágulás, másrészt a kolera által okozott csekélyebb munkateljesítmény czímén támasztotta, a vizsgálatnak főleg arra kellett irányulnia, hogy ezen két tényezőnek befolyását a többköltségek keletkezésére megállapítsa. A vállalat bérjegyzékeiből készített kivonatokból a munkásbérek ingadozása, illetve azoknak megdrágulása konstatálható volt, a mennyiben a szakbizottság részéről összeállított kimutatásokból kitűnt, hogy az átlagos napszám a kolera előtt 1 frt 277 kr. volt, az azt követő időszakban pedig 1 frt 46*3 krra emelkedett, úgy hogy a napszámdrágulás a kolera és munka forcirozás következtében kereken 19°/o-ot tesz ki, azon 26"3°/o-kal szemben, melyet az építési vállalat előterjesztéseiben idevonatkozó számítása alapjául elfogadott. A mi most már ama veszteséget illeti, mely az építési vállalat állítása szerint a munkáslétszámnak a kolerajárvány alatt beállott apadása folytán későbben szükségessé vált munkaforcirozás következtében a munkások veszteglése, illetve a munkaerőnek ki nem használása folytán keletkezett, és a mely veszteség a vállalat követelésének legjelentékenyebb részét képezi, ezen veszteség megállapítására nézve maguknak az okmányoknak betekintése oly közvetlen forrás gyanánt nem szolgáltathatott, mint a napibérekre nézve a bérjegyzékek, mert azon kérdést illetőleg, vájjon az alkalmazott munkaerő teljesítménye csekélyebb eredményt mutat-e föl, és hogy szükségkép több munkást kellett-e alkalmazni, mint normális viszonyok között megkívántatott volna, az okmányok tüzetes felvilágosítást nem adhattak. A szakmányban teljesített vegyes munkanemekre vonatkozó kijegyzésekből azonban, melyek a bérjegyzékek kivonataival egyidejűleg a szakbizottság által eszközöltettek, elég pontossággal meg volt állapitható az, hogy az egyes munkanemek mennyivel okoztak több kiadást a kolera utáni időszakban, mint előbb. Az ily módon megállapított magasabb árakban, illetve költségekben, melyeket a vállalat az abnormális viszonyok miatt fizetni kénytelen wlt, vagy a munkabérek emelkedése, mint a forcirozott munkálkodás és a munkások veszteglése által keletkezett munkaveszteségek is kifejezésre jutnak, miért is a vizsgálat annál is inkább ez alapra volt fektetendő, mert ezen alapon úgy a munkateljesítményben bekövetkezett veszteség, mint a napibérek emelkedése együttesen mutatható ki, s a vállalatnak mindkét czímén eszközölt külön felszámítása figyelmen kívül hagyható. A szakbizottság által gyűjtött adatok alapján, a járvány előtti időszakban végzett munkák mennyiségéből és az azokért fizetett összegekből kiszámított, normálisnak felvett átlagos egységárakhoz a későbbi időszakokban végzett munkálkodás, illetőleg költekezés viszonyba hozatván, az árak emelkedése százalékokban megállapittatott, és végeredményképen constatáltatott, hogy az átlagos áremelkedés az 1893. évi július végétől az építés befejezéséig a tiszta szakmányárak alapulvétele mellett 40 százalékot, a mellékmunkálatok figyelembevételével pedig 35i százalékot, tehát átlagosan 37'h százalékot tesz ki. Minthogy pedig ezen munkadrágulás kétségkívül a kolerajárvány és az annak daczára nagy erélylyel folytatott munkálkodás következménye, méltányos, hogy az abból eredő károsodásért a vállalat kárpótoltassék. Ezen károsodás mérvének megállapítására a fentiek szerint 37 , 5°/o-kal kiszámított munkadrágulás az 1893. évi augusztus elejétől az épités befejezéséig végzett munkateljesítményre, illetve a szerződési egységárak alapján összeállított kereseti összegre alkalmaztatott, mely utóbbiból azonban azon anyagok értéke levonatott, melyek nem a vonalon termeltettek, hanem külön beszereztettek, és melyekre a munkásviszonyok és a kolera befolyással nem voltak.* Ha tehát az ily módon megállapított tiszta munkateljesítménynek 5,988.718 frt értéke után a munkadrágulásnak átlagosan 37*5°/o-kal megállapított kulcsát veszszük a kártérítés meg-
