Képviselőházi irományok, 1896. VIII. kötet • 195-229., LIV-LXXXVI. sz.

Irományszámok - 1896-195. Törvényjavaslat a m. kir. államvasutak hálózatán eszközlendő beruházásokról s e beruházások költségeinek fedezéséről

44 195. szám. A törvényjavaslat 6. fához. Egyrészt az 1. §-ban kért hitelek s azok fedezetének folytonos nyilvántartása, másrészt azok külön rendeltetése kívánja meg, hogy a jelen törvényjavaslat törvényerőre emelkedése esetén az annak alapján évente szükséges bitelek a beruházások között, még pedig külön fejezet alatt eloirányoztassanak s ugyancsak külön irányoztassek elö az átmeneti bevételek között az a bevétel, a melyből e szükséglet fedezetet fog találni. Ez intézkedés folytán ezek a beruházások és azok fedezete lényegileg mint átfutó tételek fognak szerepelni, a mi által eleje vétetik annak, hogy az egy év folyó kiadásaira és folyó bevételeire állapított állami költségvetés mérlegére a jelen javaslatban tervezett vasúti beruházások és felszerelések befolyással bírhassanak. A mennyiben e beruházások és felszerelések kölcsönből fedeztetnek, az, hogy azok átmeneti tételként szerepeljenek az állami költségvetésben, az 1887. évi állami költségvetés tárgyalása alkalmával hozott képviselőházi határozatnak is megfelel. A zárszámadások szerkesztésénél követett eljárás szerint a beruházások mint kiadások az illető év kezelésének terhére számoltatnak el, mig a beruházások fedezésére igénybe vett pénztári készletek vagy hitelműveletből eredő bevételek, mint nem valódiak a bevételekből kihasittatnak s a kezelés eredménye a beruházási kiadások számbavételével ugyan, de a megfelelő fedezet figyelmen kivül hagyásával mutattatik ki. Mig a beruházások szűkebb keretben folytak, ez az eljárás a kezelés eredményére kevesebb befolyással volt. Nagyobb mérvű beruházások esetén azonban ez az eljárás az állam pénzügyi kezelésének megítélésénél téves következtetésekre vezethetne, mert az államháztartás legkedvezőbb állapota mellett, a midőn például az illető év egész vasúti beruházási kiadását nem is hitelművelet utján, hanem előző évek feleslegeiből, pénztári készletekből fedeznők, a kiadás egészen az illető év kezelését terhelné, mig a kiadást bevétel egyáltalán nem ellensúlyozván, megeshetnék, hogy éppen a legkedvezőbb év zárszámadása kezelési hiányt mutatna. Legezélszertíbbnek mutatkozik tehát úgy a költségvetésben, mint az ' állami zárszáraadásban önérthetőleg a nyilvántartás és ellenőrzés teljes épségben tartása mellett, a beruházási kiadásokat és azok fedezetét külön kitüntetni. A törvényjavaslat 7. §-ához. A tisztelettel előterjesztett javaslatban a kormány csak az 1897-iki szükséglet fedezésére kér felhatalmazást, A további évek szükségletének mikénti fedezése egyrészt e szükséglet netán a programúiban előirányzottól eltérő alakulásától, másrészt a pénztári készletek alakulásától is függ, a melyek a jövő évek szükségleteinek fedezésénél szintén számba lesznek veendők. Az 1897. folyamán foganatosítandó beruházásokra és felszerelésekre, nemkülönben a függő adósságok conversiójára szolgáló összeg nagysága nem engedi, hogy az akár a folyó bevételekből, akár a pénztári kezelés rendes menetére okvetlenül szükséges és különben is nem csekély egyéb beruházási kiadásokat fedező pénztári készletekből fedeztessék. A kiadás természete pedig teljesen megnyugtathat az iránt, hogy a kölcsönből való fedezés a józan gazdálkodás legszigorúbb követelményeinek is megfelel. Ezt az alkalmat felhasználhatni véli a kormány arra, hogy az államadóssági czímletek e

gy új typusát létesítse, a mely az állam- és közgazdaság további fejlődése folyamán sikerrel lesz felhasználható arra, hogy adóssági kamatterheinken könnyitsünk. A kibocsátandó kötvények járadék-kötvények lennének. Elméleti okok ugyan felhozhatók a mellett, hogy beruházások czéljaira törlesztéses kölcsönt vegyünk fel. Ezzel szemben azonban utalnunk kell arra, hogy a járadékadósság felvétele egyáltalán nem jelenti azt, hogy az ily adósság soha sem törlesztetik, hogy az állami hitelműveleteket nem lehet tisztán a tar-