Képviselőházi irományok, 1896. VIII. kötet • 195-229., LIV-LXXXVI. sz.

Irományszámok - 1896-LXXI. Törvényjavaslat a hazai pénzintézetek által kibocsátott némely kötvények biztositásáról

LXXI, szám. 245 2. Közforgalomban lévő hazai vasutaknak és ezekhez közvetlenül csatlakozó, szintén közforgalomban lévő külföldi vasutaknak elsőbbségi kötvényeiből, kölcsönkötvényeiből és a törzsrészvények kivételével egyéb részvényeiből, nemkülönben hajózható csatornák építésére alakult hazai vállalatoknak az engedélyokmányban megállapított építési, illetőleg alaptőkéjét sépező elsőbbségi kötvényekből, kölcsön-kötvényékből és a törzsrészvények kivételével egyéb részvényekből a kibocsátó intézet által tulajdonilag megszerzett és az intézet birtokában meglévő czímletek, valamint az ilyen elsőbbségi kötvényekre, kölcsönkötvényekre és részvényekre a kibocsátó intézet részéről adott kézi zálogkölcsönök. Az állammal, állami intézetekkel (vállalatokkal), törvényhatóságokkal és községekkel szemben fennálló és feltételtől nem függő követelések alapján jelen törvény hatálya alá tartozó kötvények akkor is kibocsáthatók, ha az illető követelésről kiállított okmány, a követelés tőkeösszegének megjelölése nélkül, meghatározott számú éven át fizetendő összegekről szól. Csatlakozó külföldi vasutak czímletei alapján kötvények csak akkor bocsáthatók ki, ha a czímletek hazai törvényeink szerint elsőbbségi kötvényeknek, kölcsönkötvényeknek, illetőleg elsőbbségi részvényeknek tekinthetők. A kibocsátó intézetnek szabadságában áll a kötvények kibocsátását a jelen §-ban meg* határozott valamennyi, vagy csak egyes követelésre, illetőleg értékre alapítani. 3. §. Az 1894 : V. t.-cz. rendelkezései értelmében létesített telepitvényi birtokra, mint jelzálogra, telekkönyvileg bekebelezett tőkekövetelés jelen törvény hatálya alá eső kötvények kibocsátásának alapjául csak akkor szolgálhat, ha e követelés tőkeösszege — az esetleges előző telekkönyvi tehertételekkel együtt — a jelzálogul lekötött földbirtok ama becsértékének hetvenöt (75) °/o-ál meg nem haladja, a mely becsérték a lekötés idejekor állapíttatott meg. 4. §. Az 1894 : V. törvénycz'kk 18. §-ának hatálya megfelelő alkalmazással kiterjesztetik mindazokra az esetekre, a melyekben a telepes által a telepitvényi birtok vételára, vagy annak még nem törlesztett része valamely a jelen törvény hatálya alá eső kötvényeket a 2. §. 1. pontja alatt felsorolt alapokon kibocsátó intézetnek, mint telepitőnek, vagy mint a telepítő jogutódjának fizetendő. A függő termés, mely a kimozditási jog érvényesítésének idején a telepitvényi birtokon megvan, ilyen esetekben is a telepest illeti; a függő termésre azonban azon hátralékos kamatok erejéig, melyek a telepes részére visszajáró összeg által nem fedeztetnek, a kimozdító intézetet törvényes zálogjog illeti meg. 5. §. Talajjavitási munkálatok (patakszabályozás, vízmosások megszüntetése, vizlecsapolás, mocsárkiszáritás, alagcsövezés, öntözés és sankolás) tárgyát képező földbirtokra, mint jelzálogra, telekkönyvileg bekebelezett tőkekövetelés a jelen törvény hatálya alá eső kötvények kibocsátásának alapjául csak akkor szolgálhat, ha tőkeösszege nem haladja meg — a netalán előző telekkönyvi tehertételekkel együtt — a jelzálogul lekötött földbirtok ama becsértékének hetvenöt (75) °/o-át, mely becsérték a lekötés idejekor állapíttatott meg, továbbá, ha a követelés tőkeösszege nem haladja meg az illető talajjavitási munkálat által igényelt költségek összegét sem, végül ha a talajjavitási kölcsönt a hitelező intézet csak az illető munkálat tényleges előrehaladása arányában teszi folyóvá.