Képviselőházi irományok, 1896. VII. kötet • 163-194., XLIII-LIII. sz.

Irományszámok - 1896-166. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése "az esküdtbiróságokról" szóló törvényjavaslat tárgyában

18 166. szám. nincs szabatosan meghatározva az, hogy a lajstromokból e czímen való kizárás mily időre terjed, világosan ki kellett fejezni azt, hogy ez a kizárás csak az ítéletben megállapított időtartamra szól. 6. §. A bizottság e szakasz első pontjában felveendőknek tartotta a ministereket, a főispánokat és Budapesten a főpolgármestert. Ezek ugyanis oly prononcirozott politikai állásban vannak, hogy az esküdtbirói functió állásukkal össze nem fér. Ehhez járul az, hogy már puszta jelenlétük az esküdtek közt, állásukból folyó tekintélyüknél fogva, az esküdtekre akaratukon kivül is befolyást gyakorolhatna, a mi különösen politikai természetű és sajtóügyekben kerülendő. Elkerülhetlenül szükséges tehát, hogy eme magas állású közfunctionariusok az esküdtek lajstromából incompatibilitás okából kihagyassanak. 7. §.: A bizottság ezen §. 2-ik pontjába az egyházközségek mellett a hitkősségeket is szükségesnek tartotta felvenni, mert az 1895:XLII. t.-cz. 3. §-a az izraelita vallásuakra nézve a tényleges állapotnak megfelelőleg a hitközségek terminológiáját használja. Ugyancsak ezen szakasz 4-ik pontját ketté választotta a bizottság, mert az eredeti szöveg úgy is lett volna értelmezhető, mint ha az orvost is csak akkor illethetné mentesség, ha segéde nincs. Félreértések kikerülése végett tehát a bizottság a »gyógyszerészt, kinek segéde nincs«, áthelyezte a szakasz 5-ik pontjába; s ennek megfelelőleg a pontok számozását is helyesbítette. 8. §. Ezen szakasz eredeti szövege szerint a mentességi jog felfüggesztése tekintetében az igazságügyi minister semmi határidőhöz nincs kötve. A miből az következnék, hogy a minister bizonyos területen egyszer s mindenkorra felfüggeszthetné a mentességi jog gyakorlatát. Ennek megakadályozása végett kibővítette a bizottság a szakaszt azzal, hogy az igazságügyminister a mentességet csak »évről-évre« függesztheti fel. Ekként, mig egyrészt az igazságügyi kormány jogkörével szemben biztosíték állíttatik fel, másrészt eme közbeszúrás folytán, abban az esetben, ha a minister a mentességi jog felfüggesztését meg nem újítja, a mentesség joga az egy év leteltével önként feléled. 9. §. A bizottság eme szakaszt három irányban módosította. Az első bekezdésbe ugyanis a községi jegyző mellett a körjegyzőket is felvette, egész nyilvánvaló okokból. Az alaplajstrom összeállításának idejét pedig július hóról május hóra helyezte át, mert igaz ugyan, hogy a jegyzők s a lajstromok Összeállítására hivatott más köztisztviselők hivatalos tennivalóikkal júliusban vannak legkevésbbé elfoglalva; ámde számot kell vetni az esküdtképes polgárok elfoglaltságával s ezek egyéni érdekével is. Már pedig előre látható, hogy az esküdtek egy nagy része azok közül fog vétetni, a kik mezőgazdasággal foglalkoznak; miután pedig a társadalom ezen osztályához tartozók éppen júliusban vannak legjobban elfoglalva a mezei munkával, tehát ezen hónapban egyrészt csak nagy anyagi áldozat révén állhatnának a bizottságok rendelkezésére, másrészt éppen ezen okból a bizottságok működése is meg volna nehezítve, ennélfogva czélszertí volt az alaplajstromok Összeállításának idejét május hónapra áthelyezni.