Képviselőházi irományok, 1896. VII. kötet • 163-194., XLIII-LIII. sz.

Irományszámok - 1896-166. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése "az esküdtbiróságokról" szóló törvényjavaslat tárgyában

166. szám. 17 útján elkövetett, valamint a politikai természetű büntetendő cselekmények ;eseteiben, a kir. ítélőtáblák székhelyén működő esküdtbiróságoknak kivételes hatáskörét állapítja meg, gondoskodva van arról, hogy teljes nyugalommal nézhessünk esküdtbiróságainknak az új hatáskörben leendő működése elé. Minthogy továbbá netalán előre nem látott rendkívüli körülmények felmerülése esetén a kormánynak módjában fog állani a eoncret tények és a létező viszonyok feltárása mellett kérni a törvényhozástól az esküdtbiróságok működésének az állam területének valamely részén leendő időleges felfüggesztését; minthogy végre némely nehézségen a kormánynak módjában lesz a törvényjavaslat 34. §-ában foglalt felhatalmazás alapján segíteni: ezeknél fogva az igazságügyi bizottság az igazságügyi ministernek a 35. és 36. §-ok elejtését kijelentő nyilatkozata után, az emiitett §-okat törölte a törvényjavaslatból. Részletes indokolás. A bizottság a javaslatnak egyes rendelkezéseihez az alább tüzetesen részletezett és indokolt módosításokat javasolja. 2. §. A 2. §. első bekezdéséhez a bizottság szükségesnek tartotta felvenni »ás ennek helyettesét* szavakat, mert a javaslat eredeti szövege mellett kétség merülhetett fel arra nézve, hogy az esküdtbíróság elnökének helyettesét ki jelöli ki. 4. §. Ezen szakasz 1. pontjában két helyütt előforduló tiz forint helyett húsz koronát vett fel a bizottság, mert az 1892. évi XVII. t.-cz. megalkotása óta a törvényes pénzegység a korona. A 2. pontot pedig a bizottság kibővítette a »magyar tudományos akadémia tagjainak*, »a lelkésznek*, s azoknak a felvételével, a kik »félsölb művészeti vagy más felsőbb szakiskolát végeztek*, végül azokkal, »a kik a középiskolai záró vizsgát letették*. Megtörténhetik, hogy valaki, a ki a tudományos akadémiának tagja, nem fizet húsz korona egyenes állami adót, s igy előállna azon visszás helyzet, hogy a tudomány magas fokán álló férfiú kizáratnék az esküdtképesek sorából. Ugyanezen okok tették szükségessé azt, hogy vagyoni census nélkül is esküdtképességgel ruháztassanak fel a lelkészek s azok, a kik valamely felsőbb művészeti vagy más felsőbb szakiskolát elvégeztek, mert ezek kétségtelenül magasabb értelmi képzettséggel bírnak, mely őket, ha az előirt adót nem is fizetnék, az esküdtbirói tisztségre teljesen képesiti. A középiskolák reformja küszöbön lévén, az esetre, ha az érettségi vizsga eltöröltetnék, vagy más alapon szerveztetnék, a törvényt is módosítani kellene. Ebből kiindulva, a bizottság az érettségi vizsgát a középiskolai zárvizsgával helyettesítette; a mi bármily reform mellett is fenn fog maradni. A szövegből önként következik, hogy a bizottság zárvizsga alatt nem az osztály-, hanem azt a vizsgát értette, melyet a tanulók a középiskolák teljes bevégzése után mint az egész tanfolyam befejezését igazoló vizsgát tesznek le. 5. §. Ezen szakasz 2. pontját a bizottság a következőkép egészítette ki: »a ki hivatalvesztésre vagy politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére van ítélve (1878 : V. t.-cz. 56. §.) az Ítéletben megállapított időtartam alatt.* Miután az eredeti szövegben KÉPVH. IROMÁNY. 1896—1901. VII. KÖTET. 3