Képviselőházi irományok, 1896. VII. kötet • 163-194., XLIII-LIII. sz.

Irományszámok - 1896-185. Törvényjavaslat a m. kir. központi statisztikai hivatalról

108 185. szám. a központi statisztikai hivalal rendelkezésére«. E kivételes intézkedés egyébiránt csak alakilag tekinthető újnak, mert annak tartalma tulajdonképen megegyezik a véderő-statiszlikában eddig is követett rendes, gyakorlattal, a melynek fentartása a jövőben is kívánatosnak mutatkozik, törvényszakasz alakjában való biztosítása pedig azért látszik szükségesnek, minthogy az úgynevezett közvetlen adatgyűjtés elve, a mely most már a statieztikai adatgyűjtések tekintetében mindinkább tért foglal, a véderő-statisztikai adatok összeállításánál czélszerűen nem alkalmazható — egyrészt azért, mivel a katonai szolgálat körében fennálló s a legvégső következetességig szabályozott fölé- és alárendeltségi viszonynál fogva a katonai parancsnokságok utasításokat mástól, mint előljáró parancsnokságtól el nem fogadhatnak, másrészt azért, mivel a véderőre vonatkozó némely statisztikai adatok közlése a honvédelem érdekeit veszélyeztetheti, annak megbirálására pedig, hogy melyek az ily természetű adatok, első sorban a honvédelmi minister illetékes, mint a ki a honvédelem érdekeinek megóvásáért felelős. Az egyéni szabadság védelme szempontjából fontos újítást foglal magában s közelebbi indokolásra nem szorul a 8. §. utolsó bekezdése, mely szerint a központi statisztikai hivatalnak valamely statisztikai adat beszolgáltatását elrendelő intézkedése ellen a közléstől számított 15 nap alatt felszólamlásnak van helye. E rendelkezés czélja a statisztikai hivatalnak netaláni túlbuzgóságból származó s esetleg az egyéni érdekekre sérelmes adatgyűjtési intéz kedései ellen védelmet, illetőleg orvoslást nyújtani, mi mellett azonban nem szabad szem elől téveszteni, hogy a legnagyobb fokú biztosíték a tekintetben, hogy a statisztikai adatgyűjtések a közszempontok által megszabott határokat túl ne lépjék, tulajdonképen abban rejlik, hogy minden statisztikai adatgyűjtés már természeténél fogva a legteljesebb nyilvánosság előtt történik s igy a közvéleménynek folytonos ellenőrzése alatt áll. Gyakorlati szempontból a törvényjavaslatnak egyik legfontosabb szakasza gyanánt tekinthető a 9 §., a mely a tényleges alkalmazásban levő elemi iskolai férfitanitóknak a statisztikai felvételeknél való közreműködéséről szól. Nagyobb adatgyűjtések, pl. népszámlálások, vagy egyéb általános összeírások sikeres végrehajtása érdekében feltétlenül szükséges ugyanis, hogy legalább kis- és nagyközségekben, a hol egyéb intelligentia alig található, a tanítókra a törvény erejénél fogva biztosan lehessen számítani. A tanügyre ebből semmi veszély sem származik, minthogy — eltekintve az óvó- és tankötelesek évenkénti összeírásától, a mely különben is szorosan összefügg a tanítói hivatással — oly nagyobb statisztikai felvételek, melyeknél való közreműködés szükségeltetik, rendszerint csak hosszabb időközökben fordulnak elő s az adatgyűjtésnél való tényleges igénybevétel a törvényjavaslat szerint akkor is csak a vallás- és közoktatásügyi minister hozzájárulásával, illetőleg rendeletére történhetik. A tanítók szempontjából jogilag e kötelezettség az állam és a tanítók közt fennálló sajátos viszony, illetőleg az állam részéről nyújtott különös kedvezmények (fizetési minimum meghatározása, illetményeiknek közadók módjára való behajtása, véderő-kőtelezettség különös megállapítása, stb.) alapján indokolható, a melyek fejében t. i. az állam szintén megvárhatja, hogy a tanítók — a mennyiben a közérdek megkívánja — rendes tanítói hivatásuktól különböző más köztevékenységet is fejtsenek ki. Gyakorlatilag pedig e rendelkezés annál kevésbbé lehet sérelmes, minthogy a szóban forgó szakasz második bekezdésében kimondja, hogy mindazon iskolákban, illetőleg osztályokban, a melyekben működő tanítók statisztikai összeírásnál vannak elfoglalva, az előadások az összeirási napokon szünetelhetnek s igy az összeirási munkálatok tulajdonképen a rendes iskolai idő alatt végezhetők. Önként értendő továbbá az is, hogy az adatgyűjtéseknél való közreműködési kötelezettségnek megállapítása a díjazás kérdését egyáltalában nem érinti, illetőleg nem zárja ki azt, hogy a tanítók a statisztikai felvétel természetéhez, a munkálatok terjedelméhez s a rendelkezésre álló fedezet erejéhez képest a statisztikai működésükért esetleg valamely díjazásban részesüljenek.