Képviselőházi irományok, 1896. VII. kötet • 163-194., XLIII-LIII. sz.
Irományszámok - 1896-164. A vizügyi bizottság jelentése "a Temes-Béga-völgyi vizszabályozó társulat pénzügyi viszonyainak ujabb rendezéséről" szóló törvényjavaslat tárgyában
164. szám. 3 A szükségletek részben az 1882 : XXVI. t.-czikk alapján adott állami előlegekből fedeztettek: majd az 1880. évi XX. törvényczikkel nyújtott tiszai kölcsönből nyert a társulat 4*/2 millió forintot, — de mindezek elégtelennek bizonyulván, pénzügyeinek rendezése az 1885 : XXVII. törvényczikkel eszközöltetett, a melynek alapján felvett 12 millió forintból ugy az osztrák földhitelintézet drága 6 millió frtos érczkölcsöne, mint a tiszai kölcsönből nyert 4^2 millió frt teljesen visszafizettettek, és a szabályozási munkálatokra is mintegy 1,800.000 frt fordíttathatott; csupán az állami előlegek nem nyertek azonnali fedezetet, hanem a törvény 4. szakasza intézkedései szerint a társulati érdekeltségnél hátralékban levő járulék-tartozásokból lettek volna fedezendők. A jelen törvényjavaslatnak a pénzügyminister által előterjesztett indokolásában ki vannak fejtve az okok, melyeknél fogva a hátralékos járulék-tartozásoknak leszámolása meghiúsult és illetve keresztül nem vitethetett, ezen indokokat a vizügyi bizottság hasonlóképen méltányolja és ajánlólag hozzájárul ahhoz, hogy az 1885 : XXVII. t.-czikk 4. szakasza szerint nem fedezhetett állami előlegek, a jelen törvényjavaslatban contemplált conversionális kölcsönből téríttessenek a társulat által az állami pénztárnak vissza. De múlhatatlanul szükségesnek találja a vizügyi bizottság azt is, hogy a társulat az újabbi nagy árvizek alkalmával mutatkozott és az eddigieknél jóval magasabb vizszinekhez képest építse ki védmííveit, és úgy az eddigi befektetések folytán előállott függő tartozásainak kiegyenlítésére szükséges összeget, valamint a még hiányzó azon 2,178.000 frtot is beszerezze, a melylyel a védművek befejezése eszközölhető lesz. E nélkül veszélyeztetve van a társulatnak sok milliónyi befektetése, — léte, az érdekeltségnek vagyona s az államnak jelentékeny nagy adóalapja. A vizügyi bizottság, bár első sorban a pénzügyi bizottságot tartja illetékesnek a jelen törvényjavaslat érdemében véleményt nyilvánítani, a maga részéről helyesnek tartja az 1885 : XXVII. törvényczikk alapján felvett 12 millió forintnyi kölcsönnek a kamatláb és törlesztési hányad lejebbszállithatása folytán eszközölhető előnyös conversiójával a társulati többszükséglet beszerzését összekapcsolni; és annak pénzügyi kivitele mikéntjéhez úgy,, a mint a törvényjavaslatban és annak pénzügyministeri indokolásában kifejtetik, hozzájárul. Egyben elfogadja a felveendő kölcsön effectiv összegének kerek 16,400.000 frtban való megállapítását, nemkülönben az ezen kölcsön utján kiegyenlítést nem találó terheknek fedezetére utalt azon kisebb alapok beállítását is, a melyek az indokolás 6. és 7-ik oldalán soroltatnak fel. Ezen felveendő 16,400.000 frt effectiv pénzösszegfí kölcsön évi annuitása, az által, hogy a törvényjavaslat a kamatlábat 5°/o-ról 4°/o-ra szállítja le, lényegesen könnyebbittetik, fedezetéül fog pedig szolgálni az eddig már folyósítva volt adóvisszatéritésen felül a még nem liquidált és a most folyamatban levő befektetésekre; valamint a jelen törvényjavaslat szerint a még hátralevő szabályozási munkálatokba beépítendő 2,178.000 frt összeg után eső és 1898. április 1-től folyósítandó adóvisszatéritések, továbbá az állam eddigi évi hozzájárulása 54.623 frt 76 kr., és végül az érdekeltekre egyénenkint kivetendő évi járulékok; mely utóbbiak, ha valamivel túlhaladnák is az eddigi kölcsön-annuitási évi kivetéseket, azok másrészt okszerű administrátióbeli megtakarításokkal és igy az évi kezelési költségek apasztásával lesznek ellensúlyozhatok. Az évi szükségleteknek ilyetén fedezete lehetővé fogja tenni a társulati érdekeltségnek á súlyos terhek elviselhetését, mely érdekeltség, mint a törvényjavaslat az indokolás 8-ik oldalán kiemeli, a folyó évi márczius hó 20-án tartott rendkívüli közgyűlésén már nyilatkozott s a társulat pénzügyi rendezésének e módon leendő keresztülvitelét 3.719 szavazategységgel 19 szavazategység ellenében a tör vény szabta módon meg is szavazta. 1*
