Képviselőházi irományok, 1896. VI. kötet • 153-162., XXXVIII-XLII sz.
Irományszámok - 1896-153. Törvényjavaslat a Bulgáriával 1896. évi deczember hó 21/9-én kötött kereskedelmi egyezmény beczikkelyezéséről
14 153. szám. csekélyebbnek tartja, a vámhivatali szemlét követő 24 órában joga van a bevallott értéket felemelni. Ha a bevivő ezen felemelésbe nem egyezik, a vámhivatal az elővásárlás jogát gyakorolhatja vagy szakértők meghallgatását kívánhatja. Elővásárlás esetén a vámhivatal a bevivőnek a bevallott értéknek 5 százalékkal megtoldott összegét 15 napi határidő alatt megfizetni tartozik ; magától értetik, hogy sem a beviteli vám, sem bárminemű illeték nem fog szedetni. Szakértők meghallgatása esetén, minek 15 napi határidő alatt kell megtörténni, a vámhivatal tartozik a bevivőnek, ha ez azt kivánja, az árút mustrák visszatartása mellett és mindenkor azon feltétel alatt, ha a bevivő a beviteli vám, a mellékilletékek és a szakértők meghallgatásából eredhető vámpótlékok biztosítására elegendő biztosítékot ad, szabad rendelkezésére kiszolgáltatni; a bevivőnek szabadságában áll, hogy a szakértőknek tájékoztatásukra — az illetékes kereskedelmi és iparkamara által a bevitt árú tényleges áráról kiállított bizonyítványt bemutasson. 3. Czikk. A vámhivatal elővásárlási joga megszűnik, mihelyt a szakértők meghallgatása kéretett. Ha a szakértői szemle megállapítja, hogy az árú értéke a bevivő által bevallott értéket nem többel, mint 10°/o-kal haladja meg, a beviteli vám a szakértők által meghatározott érték után szedetik. Ha a szakértők által megállapított érték a bevallott értéket 10°/o-kal haladja felül, a bevalló birság alá esik, melyet a pénzügyminister határoz meg és mely a sikkasztott vámilletékeknek tízszeres összegéig terjedhet. Megállapittatott, hogy a » sikkasztott vámilletékek* kifejezés alatt a bevallott érték után számított vámilletékek és a szakértők által meghatározott érték után számított vámilletékek közti különbözet értendő. A szakértői szemle költségeit felerészben a bevivő és felerészben a vámhivatal viseli, ha a szakértők által meghatározott érték a bevallott à la valeur réelle, elle a, dans les 24 heures après la visite douanière, le droit d'augmenter la valeur déclarée. Si l'importateur ne consent pas à cette augmentation, la douane aura le droit d'exercer la préemption ou de recourir à l'expertise. En cas de préemption la douane aura à payer à l'importateur dans un délai de 15 jours la valeur déclarée, augmentée de 5 pour cent; il est entendu qu'il ne sera perçu ni le droit d'entrée ni une taxe quelconque. Dans les cas d'une expertise laquelle aura lieu dans un terme de 15 jours, la douane sera tenue de remettre à la libre disposition de l'importateur, s'il le demande, la marchandise, en retenant des échantillons, àcondition toutefois que l'importateur fournisse caution suffisante à garantir le droit d'entrée, les taxes additionnelles et les suppléments dudit droit qui pourraient résulter de l'expertise ; l'importateur aura la faculté de présenter aux experts, à titre de renseignement, un certificat délivré par la chambre de commerce et d'industrie compétent sur le prix réel de la marchandise introduite. Article 3. Le droit de préemption de la douane est déchu dès que l'expertise est demandée. Si l'expertise constate que la valeur de la marchandise ne dépasse pas de plus de 10 pour cent celle qui à été déclarée par l'importateur, le droit d'entrée sera perçu sur la valeur déterminée par les experts. Si la valeur déterminée par les experts dépasse de 10 pour cent celle qui a été déclarée, le déclarant sera passible d'une amende qui sera fixée par le Ministre des Finances et qui pourra s'élever jusqu'au décuple des droits fraudés. Il a été constaté que sous l'expression » droits fraudés« sera comprise la différence entre les droits calculés sur la valeur déclarée et les droits calculés sur la valeur fixée par les experts, g Les frais d'expertise seront supportés à moitié par l'importateur et la douane, si la valeur déterminée par l'expertise n'excède pas