Képviselőházi irományok, 1896. V. kötet • 131-152., XXVI-XXXVII. sz.
Irományszámok - 1896-139. Törvényjavaslat a büntető-törvénykönyv (1878:V. törvényczikk) 412. és a kihágási büntető-törvénykönyv (1879:XL. törvényczikk) 59. §-ának módositásáról
244 139. szám. való csalárd használata megtoroltassék, továbbá, hogy megtiltassék és megszüntettessék oly hamis vagy utánzott postai jelzőknek és értékjegyeknek csalárd gyártása, eladása, vételre kinálása vágy szétosztása, melyek valamely szerződő állam postai jelzőivel és értékjegyeivel összetéveszthetők. Ezeket szem előtt tartva, az igazságügyi kormánynak a külföldi postajegyek stb. védelmének szabályozásánál két eshetőség közt kellett választani, t. i. vagy a BTK.-ek novellájába kell felvenni ezt a törvényhozási anyagot, vagy e végből külön törvényjavaslatot kell a képviselőházhoz benyújtani. A kormány nem tévesztette ugyan szem elől azt, hogy törvény technikai szempontból helyesebb volna a külföldi bélyegek védelméről szóló jogszabályokat is a novellába felvenni, mert a rendszeresség okából kerülni kell. az egy törvénybe tartozó jogi anyag szétforgácsolását. Ámde bármennyire kívánatos volna is eme törvényhozási elvet követni, ebben az esetben attól el kell térni. Tudvalevő dolog ugyanis, hogy BTK.-ünk s pedig annak úgy általános, mint különös része — reformálásra szorult; a novellának tehát nemcsak egyes partiális mődositásokat kell tartalmazni, hanem mindama hiányokat s fogyatkozásokat pótolni kell, melyeket részint a másfél évtizedes judicatura, részint az azóta nagy lendületet vett jogtudomány s büntető politika felszínre hozott. Kétségtelen, hogy ily széles alapokon mozgó reformmunkát a törvényhozó testület 1897. évi május haváig meg nem alkothat; már pedig a külföldi postajegyek büntetőjogi védelmét tartalmazó javaslatnak f. évi május haváig, midőn Washingtonban újabb nemzetközi posta-congressus fog megnyittatni, törvényerőre kell emelkednie, hogy ott bejelenthető legyen, miszerint a magyar állam elvállalt nemzetközi kötelességének eleget tett. Ha figyelembe veszszük ama nagy iont osságú forgalmi érdekeket, melyek szükségessé teszik azt, hogy Magyarország a jövőben is megmaradjon az egyetemes postaegyesület kötelékében, s ha súlyt helyezünk arra, hogy nincs egyetlen egy számottevő kultúrállam, mely az egyesület kötelékébe nem tartoznék, természetesnek, sőt elkerülhetlennek látszik az a választás, a mit a kormány a külföldi bélyegek s postajegyek védelmének codificálása tekintetében tett, mely szerint nem várta be a novella megalkotását. Részletes indokolás. A javaslat a külföldi postajegyek hamisítására és utánzására vonatkozó határozatokat kezdeményezi. Törvényeink eddig ilynemű intézkedést nem tartalmaznak. A bűntettekről és vétségekről szóló büntető törvénykönyv 412. §-a csak az állam (világosan a magyar állam) által kiadott bélyegek, postajegyek stb. utánzását, meghamisítását vagy újra használását bünteti. A kihágásokról szóló büntetőtörvénykönyv 59. §-a pedig ugyan általában tiltja pénzhez és bélyegjegyekhez hasonló tárgyaknak előállítását, de minthogy a BTK. 203. §-a szerint hamis külföldi pénzek utánzása is csak akkor büntethető, ha a forgalombahozás czéljából történik, kétségtelen, hogy a kbtk.-nek idézett 59. §-a a külföldi postajegyekhez hasonló gyártmányokra nem alkalmazható. I. A külföldi postajegyek hamisítására vonatkozó büntető rendelkezést a javaslat a BTK. 412. §-ának, a visszonosság feltétele mellett, külföldi bélyegekre, jegyekre vagy pecsétekre való kiterjesztésével szándékozik létesíteni. Ez az intézkedés a mellett, hogy a bécsi postaszerződés egyik kikötését teljesiti, azzal az előnynyel is jár, hogy a magyar állam bélyegei, posta jegyei stb. részére azokban az államokban, hol ez a viszonosság köttetik, a bélföldiekkel egyenlő büntetőjogi oltalmat szerez, mely esetleg az egyetemes postaszerződés tartamán is túlterjedne. •
