Képviselőházi irományok, 1896. V. kötet • 131-152., XXVI-XXXVII. sz.
Irományszámok - 1896-139. Törvényjavaslat a büntető-törvénykönyv (1878:V. törvényczikk) 412. és a kihágási büntető-törvénykönyv (1879:XL. törvényczikk) 59. §-ának módositásáról
139. szám. 245 Az ily módon elérhető előnyök már az egyetemes postaegyesületben megindult mozgalom előtt reábirták a belga törvényhozást (BTK. 188. ez.), hogy a bel- és külföldi bélyegek és postajegyek hamisítására egyenlő büntetést állapitson meg. A viszonossági záradékot, a javaslat szerint, az 1. §. végbekezdése tartalmazná. A viszonosság feltételéül nem köttetett ki, hogy a kűlállam részéről hasonló eljárás minden esetben szerződéssel biztosítva legyen, mert ez a szerződések változása és esetleges félbeszakadása miatt nehézségeket okozhatna. Elégnek találtatott, ha szerződés hiányában a viszonosságról az illető állam törvénye kezeskedik. Ezen kivül még más módosításokat is tervez a javaslat a BTK. 412. §-ára nézve. Az idézett §-ban megállapított büntetés aránytalanul enyhének mutatkozik. Az összes esetek, melyekben a bélyegek bármily nagy összegig gyártattak, forgalomba hozattak, de nem értékesíttettek, vagy melyekben azokat egy személy 50 frtot meghaladó összegben nem értékesítette, ez időszerűit a 412. §. büntetése alá esnek. Hogy pedig ez a cselekmény súlyával, az államkincstárt és a forgalmat fenyegető hátránynyal semmi arányban sincs, az önmagában világos, de azt a külföldi törvények példája még jobban megvilágosítja. A bélyeghamisítást egyrészt, a valódi (használt) bélyeggel való visszaélést másrészt: a franczia btk. (142., 143. ez.) 2 évtől öt évig terjedhető fogházzal, illetőleg 6 hótól 3 évig terjedhető fogházzal; a belga btk. (188., 190. ez.) 2 hótól 3 évig terjedhető fogházzal, illetőleg 26 franktól 300 frankig terjedhető pénzbüntetéssel; a német btk. (275., 276. §§.) 3 hótól öt évig terjedhető fogházzal, illetőleg 600 márkáig terjedhető pénzbüntetéssel; a hollandi (216., 222. ez.) 6 évig terjedhető fogházzal, illetőleg 3 évig terjedhető fogházzal; az olasz btk. (268., 274. ez.) 2 évtől 5 évig terjedhető börtönnel, és 1000—3000 lira pénzbüntetéssel, illetőleg 3 hóig terjedhető börtönnel és 500 liráig terjedhető pénzbüntetéssel bünteti. A javaslat az elősorolt körülményeknek és törvényünk hasontárgyú büntetéseinek (203., 207., 208., 383. §§.) egybevetésével állami bélyegek, jegyek, pecsétek hamisítására, a hamis készítmények felhasználására és forgalomba hozására 3 évig terjedhető fogházat és 4000 koronáig terjedhető pénzbüntetést megfelelő büntetésnek talál (1. §.). A büntetés szigorítása után előtérbe lép az a kérdés is, vájjon helyes-e törvényünk abbeli rendelkezése, hogy a tulajdonképeni bélyeghamisítást és a valódi, de már használt bélyegek ujabb csalárd használatát egyenlően bünteti. A cselekmény súlya közt már az alkalmazandó fáradság és technikai segédeszközök, valamint a károsítás terjedelme miatt nagy a különbség. A külföldi törvényhozások az utóbbira — az ismételt felhasználásra — rendesen jóval enyhébb büntetést is állapítanak meg. Erre törvényünk eddigi büntetési tétele mellett nem volt elégséges rendelkezési tér. A tulaj donképeni hamisítás büntetésének súlyositása után azonban ez akadály megszűnt, miért is a javaslat a használt bélyeggel elkövetett visszaélésekre 2 /3-dal enyhébb büntetést proponál (1. §. második bekezdés). A tényálladék kettéválasztását és a büntetés szigorítását tárgyazó lényegesebb módosítások mellett a javaslat a fennebbi szakasz szövegének egyik hiányát is helyre akarja hozni. Az eddigi szöveg szerint a bélyegek, jegyek stb. utánzása és meghamisítása, a czélzatra való tekintet nélkül büntetendő, holott a törvény még a pénzhamisításnál is megköveteli a forgalomba hozás czélzatát. Ebből kiindulva, a javaslat az 1. §-nak a bélyeg stb. hamisítására vonatkozó első bekezdésébe az utánzás és meghamisítás czélzatát meghatározó: »felhasználás vagy forgalombahozás végett« szavakat szúrta be. A forgalombahozás mellett a felhasználás külön kiemelését, eltérőleg a pénzhamisítástól, a hol csak a forgalombahozás, illetőleg ennek czélzata említtetik, szükségessé teszi az a körülmény, hogy a bélyeg- és postajegynél az egyszeri használat felragasztás által nem egv értelmű a forgalombatétellel, vagyis a bélyeg- vagy postajegy elárusitásával. Minthogy azonban
