Képviselőházi irományok, 1896. V. kötet • 131-152., XXVI-XXXVII. sz.
Irományszámok - 1896-138. Törvényjavaslat a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről
138. szám. 235 Az ügyvédi rendtartásnak a fegyelmi vétség elévülését (102. §.) és a fegyelmi eljárás lefolytatását (IX. fejezet) tárgyazd rendelkezéseit, minthogy azoknak a jogtanár-védőkre való megfelelő alkalmazása lehetséges: az utóbbiakra is ki kellett terjeszteni. A 23. §. utolsóelőtti bekezdése a jogtanár-védőkre olyan fegyelmi büntetéseket állit fel, a melyek megfelelnek a jogtanár állásának. A védelem képviseletétől való eltiltás, mint fegyelmi büntetés, nincs határidőhöz kötve, hanem egyszer s mindenkorra szól, mert ha a jogtanár mellékes foglalkozásában oly súlyos vénséget követ el, melyre ezer korona pénzbírság is enyhének mutatkozik, akkor teljesen igazolt őt a védelem képviseletétől véglegesen eltiltani. A 23. §. utolsó bekezdése, összhangzásban az ügyvédi rendtartás 104. §-ával, azonban ennek szabályát a jogtanár állásához képest módosítva, — megfelelő intézkedést tartalmaz arra nézve, hogy a jogtanárnak a védelem képviseletétől való eltiltásáról az összes igazságügyi hatóságokat, továbbá a jogtanárnak felügyeleti hatóságát: a vallás- és közoktatásügyi ministert értesíteni kell. 2. A főtárgyalás elrendelésének és a közvetlen idézésnek hatálya a fegyelmi törvények szempontjául (24. §.). A köztisztviselők minősítéséről szóló 1883. évi I. t.-cz. 1. §-ának b) pontja kimondja, hogy állami vagy köztörvényhatósági tisztségre érvényesen nem nevezhető ki, illetőleg nem választható meg az, a ki bűntett vagy vétség miatt vád alá van helyezve. Egyes törvényink pedig bizonyos következményeket fűznek ahhoz, ha államhivatalnok vagy köztisztviselő vagy ügyvéd illetőleg közjegyző ellen vizsgálat van elrendelve, vagy vádhatározat van hozva, így pl. az 1871. évi VIII. t.-cz. 62. §-ának a) pontja értelmében a fegyelmi biróság hivatalától felfüggeszti a birót vagy birósági hivatalnokot, ha ellene a büntető biróság vizsgálatot rendelt el. Az 1887. évi XXVIII. t.-cz. 4. §-ának b) és d) pontja szerint az ügyvéd az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztendő, illetőleg felfüggeszthető, ha bűntett vagy vétség miatt jogerejüleg vád alá helyeztetett. Hason tárgyú rendelkezéseket tartalmaznak az 1886. évi XXI. t.-cz. 23. §-ának h) pontja; 1886. évi XXII. t.-cz. 34. §-ának a) és 37. §-ának c) pontjai, az 1886. évi VII. t.-cz. 47. §-a stb. A B. P. a bűnvádi eljárásnak tagozatát akként állapítja meg, hogy kétség támadhatna a felől: vájjon a fennebb említett törvényekben a vizsgálat elrendeléséhez, illetőleg a vád alá helyezéshez fűzött joghatályokat a B. P. rendelkezéseihez képest lefolytatandó bűnpernek melyik fázisaihoz kell alkalmazni? Például tekintettel arra, hogy a 101. és 282. §-ok értelmében közvetlen idézés a nyomozás befejezte után, tehát vizsgálat tartása nélkül is indítványozható ; tekintve továbbá hogy a közvetlen idézésnek perjogi hatálya nem egyenlő a vád alá helyezésével: ennélfogva a gyakorlatban előreláthatólag kérdés tárgya lenne: vájjon a közvetlen idézés elrendeléséhez lehet-e ugyanazokat a jogkövelkezményeket fűzni, mint a vizsgálat elrendeléséhez vagy a vád alá helyezéshez ? Ezenfelül a B. P, 268. §-a a főtárgyalás elrendelésének egy olyan esetét állapítja meg, a melyet hatályban levő perjogunk nem ismer, melynek hatályát tehát tételes jogunk alapján nem is lehet megítélni. A 24. §. szabálya mindezen irányokban tömör rövidséggel tájékoztatást kíván nyújtani a felmerülő kérdésekre nézve és megkísérli meghatározni a szóban forgó eljárási szakoknak hatályát a fegyelmi jogok szempontjából. 3. Az elitélték nyilvántartó lajstroma. (Casier judiciaire) (25. §.). Minden jogállamnak több szempontból van szüksége arra,' hogy a bűnvádi utón jogerősen elitélteket pontosan nyilvántartsa. Tekintettel arra a tapasztalati tényre, hogy a szokásszerű gonosztevőknek sok helyütt ijesztő mértékben szaporodó osztálya állandó veszedelemmel fenyegeti a társadalmat és a 30*
