Képviselőházi irományok, 1896. V. kötet • 131-152., XXVI-XXXVII. sz.

Irományszámok - 1896-138. Törvényjavaslat a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről

226 138. szám. Kétségtelenné teszik ezt az igazságügyministeriumban gyűjtött hivatalos statistikai adatok, melyekből kitűnik, hogy a kir. járásbiróságok Ítéletei tekintetében az utóbbi években a felső bíróságok kevesebb esetben hoztak megváltoztató határozatot, mint a kir. törvényszékek Ítéleteinek felülvizsgálata alkalmából. Élénk tanúbizonyságául szolgál ez annak, hogy a kir. járásbiróságok ítélkezése teljesen megfelel a hozzá fűzött jogos várakozásoknak s egyúttal biztos alapot nyujt a járásbirósági hatáskörnek újabb kiterjesztésére. Ennek keresztülvitele végett az igazságügyi kormány tüzetes vizsgálat alá vette a büntető törvénykönyvben, valamint a büntetőjogi melléktörvényekben körülirt mindazokat a vétségeket, melyekre a törvény csak pénzbüntetést vagy pénzbüntetés mellett vagy e nélkül legfeljebb egy évi fogház vagy államfogházbüntetést állapit meg büntetésül. A fennebb érintett vétségek közül mindazok, a melyeknél a tényálladék bonyolult volta, az elbírálandó nehéz jogi kérdések, vagy, például a választási vétségeknél, a vétkesség eldöntésével összefüggő egyéb kényes kérdések a collegialis tanácskozást czélszerűnek tüntetik fel vagy a mely vétségeknek már ez idő szerint a kir. járásbíróság hatáskörébe való utalását a jogászi közvélemény nem látná teljes megnyugvással: mindezek a vétségek a 15. §. 5. pontja értelmében továbbra is a kir. törvényszék hatáskörében fognak maradni. Ellenben a 16. §. I. és II. pontjai taxatíve sorolják fel azokat a vétségeket, melyeket az igazságügyi kormány teljés megnyugvássál a kir. járásbiróságok elé utalhatónak tart. Ha bizonyos az, hogy a járásbiróságok eljárása rövidebb, gyorsabb, mert egyszerűbb, ha ki van mutatva, hogy a járásbiróságok az ügyeket legalább is oly jól elbírálják, mint a törvényszékek; ha tény, hogy a törvényszékek eljárása ezentúl több alakisághoz lesz kötve, több időt és erőt fog igénybe venni s következéskép kevesebb ügyet fejezhet be, mint eddig: akkor a jó igazságszolgáltatás érdeke is követeli, hogy a tőrvényszékek fölös terhét arra a bíróságra hárítsuk, mely eljárásának egyszerűbb és gyorsabb volta miatt ezt a többletet inkább elbírja. A kir. járásbiróságok hatáskörének kiterjesztése ellen gyakran szokták felhozni azt, hogy nincs continentalis állam, melyben a járásbíróságokkal egyenlő tekintet alá eső elsőfokú bíróságnak büntetőügyi hatásköre azokig a határokig terjedne, melyeket a javaslat 17. §-a kir. járásbíróságaink részére felállít. Ez az állítás csak részben felel meg a tényeknek. A mint a külföldi büntető bíróságoknak fennebb vázolt hatásköréből kitűnik, a birói szervezetről szóló német birodalmi törvény 27. §-ának 4—7. pontjai érteiméhen a Schöffengericht elé tartoznak: a lopás, a sikkasztás, a csalás és a vagyonrongálás vétségei mindazokban az esetekben, melyekben a lopott vagy elsikkasztott dolog értéke, illetőleg az okozott kár huszonöt márkánál nem nagyobb. Minthogy pedig az 1871. évi május 15-éről kelt német birodalmi büntető törvénykönyv értelmében a lopás vétségének büntetése öt évig terjedhető fogház (242. §.), a sikkasztás vétségéé [három évig, illetőleg öt évig terjedhető fogház (246. §.), a csalás vétségéé öt évig terjedhető fogház (263. §.), a vagyonrongálás vétségéé pedig két évig terjedhető fogház (303. §.); ennélfogva kétségtelen, hogy súlyosító körülmények fenforgása esetében a Schöffengericht nagyon jelentékeny büntetéseket állapithat meg, különösen halmazat esetében, midőn a törvényben megállapított legnagyobb büntetés megfelelően felemelhető (btkv. 74. §.), valamint akkor, midőn csak a Schöffengericht előtti főtárgyaláson derül ki, hogy a lopott vagy sikkasztott dolog értéke, illetőleg az okozott kár huszonöt márkánál nagyobb, midőn azonban a birói szervezetről szóló törvény 28. §-a értelmében a Schöffengericht az ügy elbírálására továbbra is illetékes marad. Mindezek folytán a német jogirodalom legkiválóbb művei teljesen egyetértenek abban, hogy a kiszabható szabadságvesztés-büntetés nagy-