Képviselőházi irományok, 1896. V. kötet • 131-152., XXVI-XXXVII. sz.
Irományszámok - 1896-138. Törvényjavaslat a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről
138. szám. 227 sága tekintetében a Schöffengericht csak az alkalmazandó törvényben vont korlátokhoz van kötve, tehát öt évi, sőt halmazat esetében tíz évi fogházbüntetést is megállapíthat (Glaser Handbuch des Strafprocesses II. köt. [1885.] 153 1., Schwarcz Kommentár 241., Löwe Kommentár 8-ik kiadás [1894.] 44 1., Uttmann Lehrbuch des deutschen Strafprocessrechts [1893.] 120—121 1.) Másrészt a 17. §. rendelkezéseinek megítélésénél nem szabad figyelmen kivül hagyni azt a tényt sem, hogy hazai elsőfokú bíróságaink igen nagy hajlamot tanúsítanak a büntetések legkisebb mértékének megállapítására, minélfogva a 17. §. I. és II. pontjaiban felsorolt ügyekben legtöbbször csak néhány napi, vagy néhány heti fogházbüntetés szokott alkalmaztatni és a három hónapnál hosszabb tartamú fogházbüntetés megállapítása, mind bűnügyi statistikánk adatai, mind pedig felső bíróságainknak a javaslat tárgyában tartott szaktanácskozmányon résztvett tagjainak tanúsága szerint a legnagyobb ritkaságok közé tartozik. Ezenfelül figyelembe kell venni azt is, hogy a magyar törvényhozás nem szabályozhatja egyesbiróságaink hatáskörét oly országok példája után, a melyek törvényhozása az igazságszolgáltatás súlypontját az egyesbiróságokra nem helyezte. A magyar törvényhozásuak számolnia kell az 1876. év óta jelentékenyen reducált törvényszékeinknek nagy területeivel s oly intézkedéseket kell tennie, melyek a hazai viszonyokeak felelnek meg. Mindezeknél fogva a javaslatnak szóban forgó rendelkezéseit a külföldi birói hatásköri szabályok mellett unicumnak tekinteni nem lehet; másrészt azokra, hazai viszonyaink szempontjából határozottan szükség van; végre pedig teljesen jogosult az igazságügyi kormánynak az a várakozása, hogy a kir. járásbirőságok hatáskörének kiterjesztése jogszolgáltatásunkra semmi hátrányos következményekkel nem fog járni, hanem annak csak javára lesz. A 17. §. szabályai mellett elő fogna fordulni, hogy a B. T. K.-nek ugyanaz a §-a részben a kir. törvényszékek, részben a kir. járásbíróságok hatáskörébe fogna esni, pl. a 425. és 432. §-ok eseteiben, s elő fogna fordulni, hogy ugyanannak a fennálló más törvénynek büntető határozatai is ekként megoszolnának; de ez eddig is előfordult, pl. a B. T. K. 248., 302., 323. §-ainál vagy az uzsoráról szóló 1883. évi XXV. t.-czikknél (7., 17., 24., 26. §.) stb. anélkül, hogy ez a gyakorlatban nehézségeket okozott volna. A bűnvádi perrendtartás 15., 22., 263., 527. §-ai ily esetekben kellő útmutatással szolgálnak. A javaslat szerint (17. §. 8. p.) a B. T. K. 374. és 375. §-aiban meghatározott bűnpártolás vétségei csak abban az esetben vannak a járásbíróságok hatákörébe utasítva, melyekben az alapvétség is ügykörükbe tartozik. Hasonló rendelkezést tartalmaz a német birodalmi birói szervezetről szóló törvény is (27. §. 8. p.) Az orgazdaság vétségét a 17. §. 7. pontja csak azokban az esetekben utalja a kir. járásbíróság hatáskörébe, a melyekben az lopás, sikkasztás vagy jogtalan elsajátítás vétségével van kapcsolatban, tekintettel arra, hogy a btkv. 370. §-a szerint az orgazdaság két évig terjedhető fogházzal büntetendő : a javaslatnak a fennebbiekben ismertetett általános szabálya mellett megfelelő intézkedést kellett tenni az iránt, hogy a járásbíróságok az általános szabálytól eltérő hosszú tartamú büntetést ki ne szabhassanak (17. §. utolsó bekezdés). A B. T. K. 418. §-ában körülirt vétség pedig kiválóan olyan, hogy az elvetemült gonoszság s az anyagi, pótolhatatlan kár oly nagy mértéke foroghat fenn, hogy e miatt a törvényhozásnak a büntetés maximumát oly nagy fokra kellett tennie, mely más körülmények közt aránytalanul szigorúnak bizonyult. A törvényben megállapítva lévő három évi maximum miatt ezt a vétséget a kir. törvényszékek hatáskörében kellene hagyni; de most a gyakorlatban egy tyúk agyonütéséhez hasonló enyhe esetek forognak fenn, ilyen jelentéktelen ügyek miatt pedig a messze fekvő törvényszékhez panaszost, vádlottat, tanukat utaztatni minden tekintetben pazarlás: az igazságügyi kormány tehátezt a vétséget in concreto egy évi fogházbüntetésig a járásbíróságok hatáskörébe felveendőnek véli (16. §. 10. pont). 29*
