Képviselőházi irományok, 1896. V. kötet • 131-152., XXVI-XXXVII. sz.
Irományszámok - 1896-138. Törvényjavaslat a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről
218 138. szám. a legsúlyosabb vagy az állam léte szempontjából leginkább veszélyes bűntettek bizonyos eseteire az ország góczpontjain levő bíróságok felállítását. Az ujabb időben az 1871 : XXXI. t-cz. 25. §-a a budapesti és marosvásárhelyi kir. törvényszéket ruházta fel kivételes hatáskörrel, melyet az 1880 : XXXVII. t.-cz. 39. §-ának utolsó bekezdése a btkv. II. részének I—IV. fejezeteiben és a 209. §. szerint büntetendő vétség kivételével a XI. fejezetben foglalt bűntettekre é3 vétségekre terjesztett ki. A javaslat 15. §-ának utolsó, valamint 16. §-ának utolsóelőtti bekezdése a bűncselekmények meghatározása szempontjából fentartja ez idő szerinti tételes jogunkat és azon csak annyiban változtat, hogy nemcsak a budapesti és maiosvásárhelyi, hanem az 1890. évi XXV. t.-cz. alapján szervezett, mind a 11 kir. ítélőtábla székhelyén felállítandó esküdtbiróságot, illetőleg kir. tvszéket felruházza fel a kivételes hatáskörrel, mert mindegyikre nézve fenforognak a szükséges feltételek, mert továbbá különösen a pénzhamisitási ügyeknek csupán két tvszéknél való összpontosítása igen sok nehézséggel, a terhelteknek jelentékeny zaklatásával, az államkincstárra pedig nagy költséggel járna. A B. P. XXX. fejezetének rendelkezései arra az alapra vannak fektetve, hogy nem mindenik esküdtbíróság lesz egyszersmind sajtóbiróság is, hogy következéskép a sajtóbiróság kerülete több esküdtbíróság területét fogja magában íoglalni. Ezt a rendelkezést a B. P. törvényjavaslatának indokolása (763—769. 1.) okolta meg. A jelen javaslatnak feladata az, hogy a sajtóbiróságok területi hatáskörét, székhelyét, ha egyáltalában lehetséges, magában a törvényben állapítsa meg. Minthogy a sajtóbiróságok hazánkban már negyedszázad óta működnek, ez idő szerint is elégséges tapasztalás áll rendelkezésünkre, melynek alapján a területi hatáskör a törvényben czélszerűen megállapítható lesz. A kir. ministerium az 1871 : XXXII. t.-cz. 3. §-ában nyert felhatalmazás alapján 1892. május 28-án rendezte a sajtóbiróságok székhelyét és területi hatáskörét ama szabály szerint, hogy a sajtó útján elkövetett bűncselekmények felett gyakorlandó birói hatáskör a tizenegy kir. ítélőtábla székhelyén levő kir. törvényszékeket, Budapesten a budapesti kir. büntető törvényszéket illesse akként, hogy a kir. törvényszékek sajtóbirósági területköre a székhelyükön levő kir. ítélőtábla kerületére terjedjen ki. E szabály alól kivételt csak azokra a kir. törvény* székekre nézve állapított meg, melyeknek ez idő szerint az esküdtszék kizárásával járó kivételes sajtóbirósági hatásköre van. Minthogy e szerint a rendes sajtóbiróságok székhelyei már forgalmi központokban vannak, a mi a sajtó ellenőrzését, a kezelés egyszerűsítését, a közvád czélszerű ellátását s az eljárás egyöntetűségét jelentékenyen előmozdítja, a B. P. 573. §-ának ama rendelkezése pedig, hogy a sajtó utján elkövetett bűncselekmények tekintetében főtárgyalás mindig esküdtbíróság előtt tartandó, ama kivételes sajtóbirósági hatáskört megszünteti: a javaslat a sajtóbiróságok székhelyei és területköre tekintetében az említett szabályt véli szorosan alkalmazandónak. Megszűnvén a kivételes sajtóbirósági hatáskör, a fehértemplomi, karánsebesi és pancsovai kir. törvényszéknek a szabálytól eltérő területköre is beleolvadna a temesvári sajtóbiróság kerületébe, a mit a javaslat annál nagyobb megnyugvással vél ajánlhatónak, mert a bűnvádi perrendtartás életbe lépésekor a most fennálló esküdtbirőságok megszűnnek politikai jellegű kivételes bíróságok lenni s mint tisztán igazságügyi intézmények fognak a sajtóügyekkel mintegy mellékesen foglalkozni. A fiumei kir. törvényszék felállítása s hatóságának ideiglenes szabályozása tárgyában 1871. szeptember 14-én kibocsátott m. kir. ministerelnöki, igazságügyministeri és horvát báni rendelet 3. §-ának 2. pontja értelmében a fiumei kir. törvényszék hatáskörébe tartozik minden büntetőügy, mely a városban és kerületében felmerül, tehát a BTK. II. része I., II., III., IV. és XI. fejezetei alapján indítottak is.