Képviselőházi irományok, 1896. V. kötet • 131-152., XXVI-XXXVII. sz.

Irományszámok - 1896-138. Törvényjavaslat a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről

212 138. szám. de police — vagyis azok a büntetendő cselekmények, melyek a code pénal IV. könyve értelmében tizenöt frankig terjedhető pénzbüntetéssel vagy öt napig terjedhető fogházzal büntetendők (Code d'instr. criminelle 137. ez., Code pénal 464—466. ez.). Az elsőfolyamodású törvényszékek — »tribunaux en matiére correctionelle« — Ítélkeznek az erdészeti hatóságok indítványára üldözött minden erdei vétség — délits forestiers — továbbá az ötnapi fogháznál és 15 frank pénzbüntetésnél súlyosabban büntetendő vétségek eseteiben (Code d'instruction erim. 179. ez.). Esküdtbiróságok*) — »cours d'assises« —' elé kell utalni a terheltet, ha a vád tárgyává tett cselekményt a törvény bűntettnek minősiti és a vád elegendő bizonyítékkal van támogatva (1856. július 17-iki törvény). Bűntettek pedig azok a cselekmények, melyekre a törvényben a következő büntetéseknek valamelyike van megállapítva: halálbüntetés, kényszermunka (travaux forcés), életfogytig vagy határozott időre; deportatió és száműzés (bannissement), várfogság (détention), börtön (reclusion), végre a polgári jogok elvesztése (dégradation civique) [Code pénal 1,, 6—8. ez.]. A most felsorolt szabadságvesztés-büntetések mindegyikének minimuma meghaladja az öt évet. A franczia esküdtbíróság elé körülbelül hetven bűntett tartozik. Az 1869. évi január 18-áről kelt belga törvény — »loi sur l'organisation judiciaire« — szerint békebirőságok — »justices de paix« — elsőfolyamodású törvényszékek (tribunaux de premiere instance), végre az esküdtbiróságok járnak el elsőfokban büntetőbíróságok gyanánt. A békebiróság elé tartoznak a rendőri kihágások, melyeknek büntetése öt napi fogházat vagy tizenöt franc pénzbüntetést nem haladhat túl, továbbá a magánegyén indítványára üldözött erdei kihágások, a szóbeli becsületsértés, szemérmet sértő nyomtatványok, iratok vagy ábrázolatok kifüggesztése, eladása, hirdetése vagy terjesztése, végre a jóslással vagy álomfejtéssel foglalkozó egyének ellen indított ügyek (Belga Code d' instruction criminelle 139, 140. ez.). A belga törvényszékek egészen ugyanazon hatáskörrel birnak, mint a franczia »tribunal en matiére correctionnelle« (Code d' instr. erim. 179. ez.). Már az 1831. évi február 7-ről kelt belga alkotmánytörvény 98. czikke kimondta hogy az esküdtbíróság elé tartozik minden bűntett (toutes les matiéres criminelles), továbbá a politikai és sajtóvétségek (les délits politiques et de la presse). Az 1831. évi július 19-ről kelt törvény — Décret qui rétablit le jury — csak kiegészítette ezt a szabályt 8. czikkében azzal, hogy a politikai és a sajtó vétség eseteiben a vizsgálatot és az itélethozást úgy kell teljesíteni, mint a bűntett miatt indított ügyekben (»comme en matiére criminelle«). A belga »Code d' instruction criminelle« 231. czikke értelmében ugyanis, ha a másodfokú bíróság elegendő bizonyítékot talál a vád alá helyezésre és a törvény a cselekményt bűntettnek minősiti, a vádlottat esküdtbíróság elé kell állitani. Bűntett pedig a belga jog szerint az a cselekmény, a mely halállal, kényszermunkával, várfogsággal vagy börtönnel van büntetve (Az 1867. évi jun. 8-áról kelt belga büntetőtörvény 1. és 7. ez.). A most felsorolt szabadságvesztés-büntetések mindegyikének legkisebb tartama legalább is öt év és így a belga esküdtbiróságok a nyomtatvány utján elkövetett, valamint a politikai természetű büntetendő cselekményektől eltekintve, csak az öt évnél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel sújtott bűntettek felett bíráskodnak. Az 1873. évi május hó 23-ikáról kelt osztrák életbeléptető törvény VI. czikke értelmében esküdtbíróság előtt tartandó meg a főtárgyalás a következő esetekben: A) A nyomtatvány tartalma által elkövetett bűntettek és vétségek miatt; *) A fennállott kivételes bíróságokat — Gours spéciales — az 1830, évi charta megszüntette.