Képviselőházi irományok, 1896. V. kötet • 131-152., XXVI-XXXVII. sz.

Irományszámok - 1896-138. Törvényjavaslat a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről

138. szám. 205 A B. P. 112. §-a már kifejezetten eldöntötte azt, hogy a vádtanácsokat, a franczia, a belga és az osztrák törvényhozás álláspontjától eltérőleg, nem a felső bíróságok mellett, hanem a kir. törvényszék kebelében kell szervezni. Ennek okait az 1895. évi törvényjavaslat indokolása (157. 1.) kimeritőleg előadja. Ugyancsak a B. P. keretébe tartozott a vádtanács hatáskörének különösen széles körű felügyeleti, ellenőrző és fölülvizsgáló jogkörének meghatározása, melyet a törvénynek különösen 52., 62. és 63. §-ai, továbbá IX. fejezete tartalmaznak, valamint a vád alá helyezés kérdésére vonatkozó hatáskörének megvonása, a mit a törvénynek XV. fejezete foglal magában, végre a vádtanács tagjaira nézve a kizáró okok meghatározása is (65. § második és harmadik bek., 66. §.). Csak az tartozik ezen javaslat feladatához, hogy a vádtanács megalakításának részleteivel kiegészítse a perjogi rendelkezéseket. Megfelel az újabb törvényhozások álláspontjának a 8. §. ama rendelkezése, hogy a vádtanács az elnökkel együtt három bíróból áll. Hasonlóan rendelkezik az 1873. évi osztrák bűnvádi perrendtartás 12. §-ának utolsó bekezdése a »Rathskammer«; továbbá a német birodalmi bűntető perrendtartás 77. §-a is a »Strafkammer« tekintetében, mely utóbbinak hatásköre a 72. §. értelmében részben azonos a vádtanácséval. A belga (127. ez.) és az olasz (198. ez.) bűntető eljárási törvénykönyveknek az a rendelkezése, hogy a felügyelő tanácsnak — »chambre du conseil, illetőleg camera di consiglio« — a vizsgálóbíró is tagja, vádtanácsunknak a XV. fejezet értelmében kifejtendő működése tekintetében már a B. P. 65. §-ának első bekezdése következtében sem fogadható el, a vádtanács egyéb hivatása pedig szintén azt teszi szükségessé, hogy a vizsgálóbíró ki legyen zárva a vádtanács tagjai közül. A 8. §. midőn előírja, hogy a vádtanács tagjai és helyetteseik évenként előre és pedig az egész év tartamára rendeltessenek ki, a vádtanácsnak teljes függetlenségét biztosítja és kizárja azt, hogy a vádtanácsnak esetről-esetre való összeállítása által bármely illetéktelen befolyás érvényesülhessen. A vádtanács tagjainak helyettesítésére vonatkozó intézkedések az ügymenet zavartalan lefolyásának biztosítása érdekében szükségesek. e) Ügyészségi megbízottak (9—14. §-ok). Évszázados komoly tapasztalat alapján a modern jogfelfogás a helyes büntető igazságszolgáltatásnak legfőbb biztositékául a vádrendszernek lehető megvalósítását tekinti s így csak természetes, hogy a B. P. tisztábban emeli érvényre a vádelvet bármely continentalis törvényhozásnál. Ehhez képest nem tarthatta fenn a B. P. a jelenlegi járásbirósági eljárásnak azt a visszás szerkezetét, mely a nyomozó rendszer jellegét hordja magán. Nevezetesen az érvényben levő eljárási rendelet szerint a járásbíróság puszta feljelentés alapján, tehát vád nélkül is megindíthatja az eljárást (1880. évi 2265/1. M. E. számú rendelet 2. §.); továbbá — tekintettel arra, mikép a kir. járásbíróság székhelyétől rendszerint távollevő kir. ügyész a vádat, az annak tárgyát s az ügy valódi állásót fel nem tüntető táblázat alapján rendszerint nagyon fogyatékosan és kevés eredménynyel képviselheti, — az eljáró biró rendszerint egyesíti magában a vádló, védő, vizsgálóbíró és ítélőbíró teendőit, önmaga gyűjti a vád és védelem szempontjából jelentőséggel biró adatokat (4. és 77. §-ok) és a hivatalból üldözendő vétségek és kihágások eseteiben rendszerint végzi a közvádló teendőit is. Minthogy az ilyen eljárás nem biztosítja sem az anyagi igazság kiderítését, sem az egyéni 'szabadságot, sem a törvénynek helyes és igazságos alkalmazását, minthogy továbbá a nyomozó rendszer árnyoldalai az egyes birói eljárásnál még fokozottabban jelentkeznek, mint a törvényszékek előtt: ezeknél fogva teljesen igazolt, hogy a B. P, az egyesbirói eljárás szabályozásánál is keresztülvitte a vádrendszert, és XXIX. fejezete értelmében a magánvád esetein kívül a járásbíróság előtt rendszerint ügyészségi megbízott jár el a vád képviseletében (522. §.).