Képviselőházi irományok, 1896. V. kötet • 131-152., XXVI-XXXVII. sz.

Irományszámok - 1896-138. Törvényjavaslat a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről

206 138. szám. A javaslat 9 — 14. §-ainak feladata az új intézmény szervezése részleteinek meghatározása által kiegészíteni a B. P. perjogi szabályait. A jelentékenyebb külföldi perjogok mindegyikében megfelelően gondoskodva van arról, hogy a közvádat az egyesbirói eljárásban külön közeg képviselje. A francsia semmitőszék már a század első évtizedei óta azt a felfogást emelte érvényre, hogy a rendőri bíróság — kivéve azokat az ügyeket, melyeket a felügyelőtanács vagy a vádtanács utalt eléje, — csak a vádképviseletre jogosított közhatóság vádja alapján járhat el. Francziaországban az 1873. évi január 27-ről kelt törvény értelmében a rendőri bíróság mellett a közvádló teendőit a bíróság székhelyén alkalmazott rendőri biztos, — »commissaire de police« — végzi, ha pedig a rendőri bíróság székhelyén több rendőri biztos van, közülök az, a kit a főügyész kijelölt. Akadály esetében a főügyész a békebiró helyettesét, vagy a canton székhelyének, esetleg egy más községnek községi főnökét — maire — vagy ennek helyettesét rendeli ki, egy év tartamára a rendőri bíróság mellé közvádlóúl. Belgiumban hasonló rendelkezéseket tartalmaz az 1869. évi június 18-iki törvény 153. czikke. Az 1850. évi osztrák bpts. (437. §.) szerint a járásbíróságok melletti közvádlói teendőkkel a helybeli rendőri hatóság biztosa, ennek hiányában a községi főnök (Órtsvorstand) vagy helyettese voltak megbízva. A községi főnökök működése azonban nem felelt meg a szolgálat igényeinek. Az 1873. évi osztrák bpts. alkotásakor ezen hiányt a vádközegek külön kinevezése által kívánták elkerülni (Indokolás 154. 1.) A törvény (448. §.) kimondta,, hogy az ügyészség teendőit a járásbíróságok mellett rendeleti úton megjelölendő közegek teljesitik. Ennek alapján az 1873. évi november 19-én kelt ügyviteli szabályok állapították meg a részletes határozatokat. Szerintük (87., 88. §§.) az államügyészség teendőit a járásbíróságoknál az államügyészség hivatalnokai, a közigazgatási és rendőri hatóságoknak erre kijelölt hivatalnokai vagy külön államügyészi tisztek (Functionáre) végzik. Az igazságügyminister határozza meg, hogy az államügyészi szolgálat az egyes járásbíróságok mellett a megjelölt módok melyike szerint szabályoztassék, e részben a belügyministerrel egyetértőleg jár el, ha közigazgatási vagy rendőri hivatalnokok közreműködését kívánná igénybe venni. Az osztrák igazságügyi minister 1874. évi február hó 14-éről 2191. sz. a. bocsátotta ki a járásbíróságoknál alkalmazott államügyészi közegeknek szolgálati utasítását Ennek 88. §-a szerint államügyészi tisztté (staatsanwaltschaftlicher Functionár) vagy ennek helyettes §vé csak az nevezhető ki, a ki állampolgári jogainak teljes élvezetében van s a megfelelő képességgel és megbízhatósággal bír, végre a bírósági nyelvben jártas. Ha a kinevezendő közszolgálatban áll, kinevezéséhez feljebbvaló hatóságának beleegyezését ki kell eszközölni. A német birói szervezeti tőrvény 143. §-a szerint a Schöffen illetőleg a járásbíróságoknál »járásbirósági ügyészek« (Amtsanwálte) vannak alkalmazva, e végből tehát rendes államhivatalnoki állások vannak rendszeresítve. A szervezet részleteinek meghatározása a szervezeti törvényhez kibocsátott végrehajtási törvénybe illetőleg rendeleti útra van utalva. Poroszországban ezeket az 1878. évi ápril 24-éről kelt törvény, illelőleg az igazságügyi minister által 1879. aug. 28-áról kibocsátott utasítás tartalmazza. Az előbbi törvény (63—65. §§.) szerint az Amtsanwalt teendőivel az igazságügyi minister államügyészt, továbbá büntető birói teendőkkel meg nem bizott Gerichtsassessort, végre Referendart bizhat meg. Ha ilyen megbízás nem adatott, a járásbirósági ügyészt a főügyész nevezi ki. A községi igazgatás főnöke a járásbíróság székhelyén köteles — megfelelő átalány mellett — elvállalni a járásbirósági megbízott teendőit, ha csak a községi hatóság ezen állásra más alkalmas és önként vállalkozó egyént nem jelölhet ki.