Képviselőházi irományok, 1896. V. kötet • 131-152., XXVI-XXXVII. sz.

Irományszámok - 1896-138. Törvényjavaslat a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről

194 138. szám. már korábban folyamatban levó ügyekre való alkalmazhatóságáról, továbbá a birói hatáskörről az életbelépés napján már megindított, illetőleg újra felvett, végre a büntetések végrehajtásáról a már jogerősen befejezett ügyekben (1 — 6. §-ok). II. Ki kell egészíteni a B. P. rendelkezéseit a büntető bíróságok belső ügymenete tekintetében (7. §.), meg kell állapítani a kir. törvényszéki vádtanács megalakításának részleteit (8. §.) és szervezni kell az ügyészségi megbízottak új intézményét (9—14. §-ok). III. Meg kell határozni a büntető-biróságok hatáskörét (15—18. §-ok). IV. A javaslat 19. és 20. §-ai azokat az anyagi jogi szabályokat foglalják magukban, melyek a B. P. hatályba lépésével kapcsolatban mellőzhetlenül szükségesek. V. A 21. és 22. §-oknak eljárási természetű rendelkezései a szükséges keretben kiegészítik a B. P.-t. VI. Végre a vegyes, valamint a derogatorius természetű és a végrehajtásra felhatalmazó rendelkezéseket a 23—27. §-ok tartalmazzák. Részletes indokolás. I. A bűnvádi perrendtartás életbelépésének ideje, hatálya a terület tekintetében és szabályainak alkalmazhatósága (t—6. § ok). Az eljárási törvénykönyvhöz alkotott életbeléptető törvénynek a dolog természeténél fogva első tárgyai: azok az életbéléptetö rendelkezések, melyek a korábbi és az új hatásköri és eljárási jogszabályoknak összeegyeztetését tartalmazzák, illetőleg meghatározzák, hogy az új jogszabályok mely időponttól kezdve, minő területen és mily ügyekre nézve alkalmazandók, továbbá, hogy az életbelépés napján már megindítva levő ügyekben, mily mértékben kell A korábbi és mennyiben az új hatásköri és eljárási szabályokat alkalmazni, végre hogy az életbelépés napján már jogerősen befejezett ügyekben a büntetéseket miként kell végrehajtani. 1. A bűnvádi perrendtartás életbelépésének ideje (1. §.). Nagyobb szerves törvények életbeléptetése könnyen érthetőleg sok irányban tesz előkészítő intézkedéseket szükségessé. Ez okból a külföldi törvényhozás is több példát nyújt arra, hogy nagyobb törvények életbelépésének idejét előre hosszabb idővel és különösen törvény által naptárszerűleg meghatározni, nem találták czélszerünek. így az 1873. évi május hó 23-áról kelt osztrák életbeléptető törvénynek I. czikke az ausztriai bűnvádi perrendtartás életbelépésének napját attól a naptól számított hat hóra tűzte ki, a mely napon maga a perrendtartás közzétéve lesz. A hivatkozott kelettel megalkotott perrendtartás azután csak 1873. évi július hó 1-én tétetett közzé, következőleg csak 1874. évi január 1-ével lépett hatályba. Hasonlóképen a német birodalmi bűnvádi perrendtartást életbeléptető 1877. évi február hó 1-éről kelt törvénynek 1. §-a sem állapította meg naptár szerint az életbelépés napját, hanem azzal a kijelentéssel kezdte rendelkezéseit, hogy a bűnvádi perrendtartás a birói szervezetről szóló törvénynyel egyidejűleg lép hatályba. Különleges hazai viszonyainknál fogva sem lehetséges a bűnvádi perrendtartásnak, valamint az »esküdtbiróságokról« szóló és a most előterjesztett törvényjavaslatnak életbelépése napját már ez idő szerint naptárszerűleg meghatározni. Mindenekelőtt kétségen felül áll, hogy a most emiitett két törvényjavaslat egyes rendelkezéseinek a bűnvádi perrendtartással egyidejűleg kell hatályba lépni, már pedig jelenleg biztosan nem határozható meg, hogy ez a két törvényjavaslat mikor és minő szövegben fog törvényeink közé iktattatni. Ezenfelül a bűnvádi perrendtartás életbelépése előtt elkerülhetetlenül szükséges az esküdtbiróságokat újra szervezni, kerületeiket megállapítani, az esküdtbirósági ülésszakoknak és az esküdtek lajstromaiba felveendő egyéneknek számát kerületenkint meghatározni,