Képviselőházi irományok, 1896. V. kötet • 131-152., XXVI-XXXVII. sz.

Irományszámok - 1896-138. Törvényjavaslat a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről

138. szám. 193 »esküdtbiróság nélkül a bűnvádi eljárás alkalmazására hivatott birói szervezetet helyesen construálni teljes lehetetlenség« és fenforogni látván azokat a feltételeket, melyektől e reformnak helyes életbeléptetése függ, egyhangúlag hozzájárult ahhoz, hogy az esküdtbíróság hatásköre a közönséges bűntettekre is kiterjesztve legyen. Az országgyűlés képviselőháza és főrendiháza, midőn a B. P. törvényjavaslatát egyhangúlag elfogadták, ugyanehhez az állásponthoz csatlakoztak; a most előterjesztett törvény" javaslat tervezetének megvitatása végett a múlt év folyamán s a jelen év első havában a igazságügyi kormány által összehívott szaktanácskozmányon résztvett szakférfiaknak egyike sem nyilatkozott az ellen, hogy esküdtbiróságaink hatásköre, a nem nyomtatvány utján elkövetett bűntettekre is kiterjesztessék; ugyané javaslatnak még az 1896. év július havában a leg szélesebb körben nyilvánosságra hozott tervezete tárgyában meghallgatott igazságügyi hatóságoknak, ügyvédi kamaráknak és szakférfiaknak túlnyomó nagy többsége pedig a részletkérdésekben is helyeselte a tervezet álláspontját. Mindezek" alapján a most előterjesztett javaslat, midőn esküdtbiróságaink hatáskörét megállapítja, évtizedek óta ismételve nyilvánuló nemzeti kívánságnak tesz eleget, az illetékes hazai szakkörök túlnyomó nagy többségének óhaját valósítja meg, betetőzi igazságügyi hatóságaink szervezetét és az alkotmányjogunk értelmében törvénykezdeményezésre és törvényhozásra hivatott tényezők által már a B. P. előkészítése, valamint megalkotása alkalmával elfogadott azt a felfogást emeli érvényre, hogy esküdtbiróságaink hatáskörének a nem nyomtatvány útján elkövetett legsúlyosabb büntettek egy részére való kiterjesztése nélkül a büntető bíróságok szervezete és a bűnvádi eljárás helyesen nem szabályozhatók. Az igazságügyi kormány azt a reményt táplálja, hogy az esküdtbiróságok hatáskörének a most előterjesztett javaslatban megszabott keretben való megállapítása mind igazságszolgáltatási, mind igazságügypolitikai szempontokból csak üdvös következményekkel fog járni. A javaslatnak a birói hatáskörre, különösen a 15. §-ra vonatkozó indokolása fejti ki tüzetesen azokat a szempontokat, melyeket az igazságügyi kormány az esküdtbiróságok hatáskörének megállapítását tartalmazó részletes rendelkezéseknél irányadókul tekintett. C) A javaslat tartalma. Az indokolás bevezetésében (A alatt) tüzetesen fel voltak sorolva azok a kérdések, melyeket a B. P. életbe léptetésével kapcsolatban törvényhozás útján szabályozni kell. Ezen nagyszámú tárgy közül az »esküdtbiróságokrók rendelkező és egyidejűleg előterjesztett törvényjavaslatba vannak felvéve mindazok a szabályok, melyek az esküdtbiróságoknak a büntetőbirói hatáskörrel felruházott minden kir. törvényszék székhelyén való felállítása folytán szükségesekké váltak, s melyeket ezen szervezés eszméje kapcsol össze. Az új eljárási törvénykönyv megalkotásával kapcsolatban — az esküdtbiróságok újjászervezésén felül — törvényhozás útján rendezendő összes többi tárgyakat — nehogy több külön javaslatnak előterjesztése legyen szükséges, — a jelen életbeléptető javaslatba kellett foglalni. Ennélfogva nem volt elkerülhető az, hogy az utóbb említett javaslat nagyon különböző természetű, — úgy mint életbeléptető, átmeneti, szervezeti, hatásköri, anyagi jogi, bűnvádi eljárási, végre vegyes — rendelkezéseket tartalmaz. D) A javaslat rendszere. Ezeket az eltérő jellegű szabályokat a javaslat, — a rendszeresség és könnyebb áttekinthetőség végett, — a következőleg csoportosítja: I. Első sorban rendelkezni kellett a B. P. életbe lépésének idejéről, a terület tekintetében való hatályáról és szabályainak az életbelépés napja után megindítandó, valamint a KÉPVH. IROMÁNY 1896—1901 V. KÖTET. 26